Jess Brammar már korábban is dolgozott a BBC-nél, legutóbbi munkahelye pedig a jobboldalisággal aligha vádolható Huffington Post hírportál brit szekciója volt, ahol idén áprilisig főszerkesztőként tevékenykedett. Ez persze önmagában még nem volna kifogásolható, ám Jess Brammar a közösségi médiában számos alkalommal fogalmazott meg a brexitet és Boris Johnson miniszterelnököt is bíráló személyes véleményt (a posztokat azóta törölte), és ezért többek szerint nehezen vélelmezhető részéről az új pozícióban elvárható pártatlanság és pártsemlegesség. A The Times napilap szerint Robbie Gibb, Theresa May volt miniszterelnök egykori kommunikációs igazgatója, a BBC igazgatótanácsának jelenlegi tagja megpróbálta megakadályozni a kinevezést. A lap szerint Gibb figyelmeztette a BBC vezetését, hogy ez megrengetné a BBC-be vetett, már amúgy is törékeny bizalmat. Úgy tudni, Gibb cáfolta, hogy ezeket a szavakat használta volna, de azt maga a miniszterelnöki hivatal sem rejtette véka alá, hogy a kinevezés újabb feszültséget gerjesztene a BBC és a kormány között.
A The Times szerint egy BBC-s forrás aggasztónak nevezte a szerinte a jobboldali média által indított kampányt, és hozzátette, hogy ez nem olyan fontos pozíció. A forrás szerint a kormányzati beavatkozási kísérlet nagyon nehéz helyzetbe hozza a BBC-t, mert ha ezek után mégsem nevezi ki Brammart, akkor behódolással vádolhatják, ha viszont nem hátrál meg, újabb frontot nyit a kulturális harcban.
Azt viszont már a jobboldali Daily Mail jegyzi meg, hogy Brammar jelölése eleve szembemegy azzal, amit a BBC tavaly kinevezett új vezérigazgatója, Tim Davie fogalmazott meg. A nagyobb fokú pártatlanságot ígérő vezető akkor azt mondta: bárki közzétehet pártpolitikai állásfoglalásokat a közösségi médiában, de akkor ne akarjon a BBC-nél dolgozni. A Daily Mail szerint egyébként az ügy nem csupán a baloldali elfogultság kérdését veti fel, hanem azt is, hogy a BBC vajon betartotta-e a tisztességes pályáztatás saját maga által lefektetett szabályait. Sokan úgy vélik, írja a lap, hogy az új pozíciót eleve Jess Brammar számára hozták létre, és ezért senki más nem pályázhatott valódi eséllyel. A BBC erre csak annyit válaszolt, hogy nem kommentálják a munkaerő-felvétel folyamatát, csak a végleges kinevezés után adnak hírt a felvett munkatárs személyéről.
A Boris Johnson vezette kormány és a BBC kapcsolata eddig sem volt felhőtlen, mert a brexitpárti politikusok szerint a médium mindvégig EU-párti előítélettel számolt be a témáról. Sokan azt remélték, hogy Tim Davie kinevezésével némileg javul majd a viszony, de a mostani konfrontáció nem ebbe az irányba mutat. Pedig a BBC-nek is szüksége lesz a kormány jóindulatára, hiszen a médium finanszírozását a mindenkori állami vezetéssel kötött megállapodás biztosítja. Jelenleg úgy, hogy minden televízióval rendelkező háztartásnak adóként kezelt előfizetési díjat kell fizetnie. Ez a rendszer 2027-ig marad érvényben, de félidős felülvizsgálata épp idén esedékes, és már apró módosítások is csökkenthetik a BBC bevételeit.
A médium persze papíron nyilván ki tudja mutatni, hogy hosszú távon egyenlő műsoridő jut a bal-, illetve a jobboldali nézetek számára, de a kritikusok szerint a nem vagy csak nehezen számszerűsíthető megnyilvánulásokban – például hogy a riporter mennyire agresszíven kérdez, hagyja-e, hogy az interjúalany befejezze a gondolatmenetét vagy hogy hányszor tér vissza egy csak részben megválaszolt kérdésre – már nem ilyen egyértelmű a pártatlanság. A HardTalk című műsor esetében például nehéz nem észrevenni, hogy mennyivel hűvösebb a légkör, amikor mondjuk Varga Judit igazságügyi minisztert vagy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert kérdezik. De korántsem csak a jobboldali politikusok érzik úgy, hogy a BBC nem minden esetben felel meg a pártatlanság elvárásának. Az interneten külön fórumot (Biasedbbc.tv) hoztak létre a nézők és az olvasók, amelyen naponta vitatják meg azokat az eseteket, ahol elfogultságot vélnek felfedezni.
