Szoros marad az orosz kapcsolat

– Magyarországnak érdeke a szoros, kölcsönös eredményekre fókuszáló együttműködés Oroszországgal. Így vannak ezzel barátaink és szövetségeseink is, csak ők nem beszélnek erről nyíltan – mondta kedden Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután munkamegbeszélésen fogadta Budapesten Szergej Lavrovot, az orosz diplomácia irányítóját, akivel több új konkrétumról is beszámoltak. A magyar tárcavezető kérdésre válaszolva megerősítette: a magyar EU-tagság „nem kérdés”, hazánk a Brüsszellel folytatott vitái mellett is egy erős Európai Unióban érdekelt.

Szijjártó Péter és Szergej Lavrov találkozója Fotó: Soós Lajos

Szijjártó Péter Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel folytatott megbeszélést a Külgazdasági és Külügyminisztériumban. Fotó: MTI/Soós Lajos

Magyarország és Oroszország együttműködése a kölcsönös tiszteleten alapul, a nem kifejezetten támogató nemzetközi környezet ellenére — hangzott el a keddi magyar–orosz külügyminiszteri találkozót követően. Szijjártó Péter magyar tárcavezető rámutatott: az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján itt lenne az ideje áttérni a civilizált és a kölcsönös tiszteleten alapuló nemzetközi együttműködés terepére. Úgy vélte, 

nincs szükség a felesleges ideológiai vitákra a nemzetközi kapcsolatokban, és egyértelmű történelmi tapasztalat, hogy Magyarországnak mindig sokkal jobb, ha konfliktus helyett kulturált együttműködés van Kelet és Nyugat között. 

Közölte, a magyar–orosz viszonyban hazánk a korábbi sikertörténetek, illetve azok fejlesztése mellett kötelezte el magát. Ukrajnával kapcsolatban megerősítette: hazánk mindig is kiállt északkeleti szomszédja szuverenitása és területi integritása mellett, de látni kell, hogy az ukrán állam megsérti a magyar, illetve más nemzeti kisebbségek jogait. 

A tárcavezetők több konkrétumról is beszámoltak. 

– A Szputnyik V vakcina nélkül nem tudtuk volna Európa leggyorsabb és legsikeresebb oltási kampányát végrehajtani

— mondta Szijjártó, hozzátéve, az előrehaladott tárgyalások szerint 2022 végétől hazánkban is gyártják majd az orosz vakcinát, mégpedig a debreceni oltóanyaggyárban. A technológiaátadást ez év végén kezdhetik meg. Lavrov az oltóanyag-együttműködés példájára hivatkozva jegyezte meg, hogy „bizalmi, baráti és fontos stratégiai kapcsolat a miénk”, és szerinte az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) is el fogja ismerni az orosz fejlesztésű vakcinát, megadva neki az engedélyt. Hangsúlyozta, félre kellene tenni az ezzel kapcsolatos politikai szempontokat. 

Szijjártó bejelentette: 

jövő hétfőn Szentpétervárra utazik, ahol új, hosszú távú gázmegállapodásról tárgyal Oroszországgal. 

Mint mondta, az árról és a szerződés jellegéről, az időbeni rugalmasságról kell megegyezni. Hazánk energiabiztonsága a hosszú távon kiszámítható megállapodásban érdekelt. – Tranzitország voltunk, most viszont ez jelentős mértékben meg fog szűnni – fűzte hozzá. A Nyugat és Moszkva között az Északi Áramlat 2 gázvezetékről kötött megállapodásról szólva megjegyezte: az minden korábbi képmutató vitát zárójelbe tesz, valamint világossá teszi, hogy fennmarad Oroszország meghatározó szerepe Európa gázellátásában. A magyar tárcavezető szerint helyes döntés volt belekezdeni annak a vezetéknek az építésébe, amely októbertől lehetővé teszi évi 8,5 milliárd köbméter földgáz szállítását hazánkba a szerb–magyar határtól. Lavrov az Északi Áramlat 2-ről elmondta, hogy mindenki támogatja ezt az együttműködést, aki osztja az energiabiztonsági szempontokat. 

Szijjártó Péter kérdésre válaszolva megerősítette, a kormány továbbra is elkötelezett a Paks II projekt mellett, ugyanakkor semmi rendkívülit nem lát abban, hogy a létesítési engedély még nem született meg, ugyanis figyelni kell minden biztonsági részletre. 

– Az évtized végére be kell fejezni a beruházást

 – tette hozzá. A gazdasági jellegű egyéb bejelentések között elhangzott az is, a Mol gumibitumen-üzemet létesít Tatárföldön, a két ország együttműködésében hazánk vasúti kocsikat szállít Egyiptomba, a WizzAir pedig bázist hoz létre Szentpéterváron. 

Afganisztáni aggodalmak. – Nagyon komoly migrációs fenyegetést jelent az afgán helyzet – erősítette meg kérdésre válaszolva Szijjártó Péter, hozzátéve, hazánk fel van készülve a kihívásra. – Ha (az afgánok – a szerk.) megindulnak Európába, Törökországtól már csak egy lépés a Nyugat-Balkán, onnan pedig Magyarország déli határa – mondta. Szergej Lavrov a lehetséges orosz közvetítő szerep kapcsán arról beszélt, a békéhez és a biztonsághoz, nem pedig a „politikai fóbiákhoz” fűződik érdek, és ezzel kapcsolatban élesen bírálta Josep Borrellt, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét, aki szerinte csak abban tud gondolkodni, hogy Afganisztán vagy a Nyugaté, vagy pedig Oroszországé és Kínáé. – Új realitás jött létre. Minden érdekelt féllel egyeztetünk – mondta Lavrov a tálib hatalomátvétel utáni helyzetről. Elmondta azt is, országa nem örülne, ha amerikai csapatok állomásoznának a közép-ázsiai országokban. Szijjártó Péter ezt a kérdést nem kívánta érdemben kommentálni; mint mondta, hazánknak nincs befolyása az ilyen amerikai döntésekre. 

Borítókép: Szijjártó Péter és Szergej Lavrov a Külgazdasági és Külügyminisztériumban. Fotó: MTI/Soós Lajos