Varga Judit: Óriási szükség van a lengyelek és a magyarok józanságára

Megkezdődött tegnap a Wacław Felczak Lengyel–Magyar Együttműködési Intézet nyári egyeteme, amely immár negyedik alkalommal hívott meg közel kétszáz magyar és lengyel diákot, hogy Európa jövőjéről beszélgessenek a délkelet-lengyelországi Krasiczyn reneszánsz várkastélyában. A rendezvényen Varga Judit igazságügyi miniszter hangsúlyozta: egy olyan Európai Unióban, amelynek az intézményei a birodalommá válást tűzték ki a csillagos lobogóra, óriási szükség van a lengyelek és a magyarok józanságára.

2020.09.16. Budapest Varga Judit Fotó: Kurucz Árpád

– Önök ma mind kulcsszerepet játszanak egy olyan barátság továbbörökítésében, amely példa nélküli az európai történelemben – fogalmazott tegnap Varga Judit a lengyelországi Krasiczynben megkezdődött nyári egyetem panelbeszélgetésén. A magyar igazságügyi miniszter a nyári táborban részt vevő fiataloknak szóló videóüzenetében azt mondta: – Nemzeteink együttműködése a jelenben is nagy hatást gyakorol kontinensünk és civilizációnk alakulására. Egy olyan Európai Unióban, melynek intézményei a birodalommá válást tűzték ki a csillagos lobogóra, óriási szükség van a lengyelek és a magyarok józanságára. (…) Itt a lehetőség, hogy egyének szintjén is képviseljük a közép-európai józanságot, nemet mondjunk a mélyülő integrációra, és felhívjuk a figyelmet arra, hogy a jogállamiság nem szolgálhat politikai zsarolóeszközként. Konstruktív és józan párbeszédre van szükség, ezért is fontosak az ilyen találkozók, mint a Felczak intézet nyári egyeteme, melyet immár negyedik alkalommal rendeznek meg.

A józanság fogalma adta meg az alaphangot a következő panelbeszélgetésnek is, amelyben Marcin Bąk szerkesztő, újságíró és Tymoteusz Zych, a frissen alakult varsói Collegium Intermarium rektora igyekeztek felvázolni a jelen szellemi térképét a jogállamiság kapcsán. – Mint régen a pestisbélyeg: mindenki feltétlenül igazolni szeretné, hogy a jogállamiság talaján áll, ugyanakkor senki sem képes megfogalmazni, mit is ért rajta valójában – jegyezték meg a beszélgetés résztvevői, akik szerint e fogalom bunkósbotként történő használata mögött a nyugati hatalmak befolyásolási kísérlete mutatható ki. Olyan ideológiai projekt ez, amelyet a frankfurti iskola, a Spinelli-terv, az értékrelativizmus hívei azért akarnak ránk erőszakolni, mert úgy vélik, társadalmi intézményeink, hagyományaink elavultak, és egy meghatározhatatlan korszerűség nevében fel kell váltani őket. Felidézték Che Guevara idejét, amikor a proletárforradalom problémáira a „Több forradalmat!” jelszót találták ki, most pedig, amikor Európa súlyos gondokkal küszködik, egyedül a „Több Európát!” a hivatalos válasz.

A beszélgetők egyetértettek abban, hogy e befolyásolási kísérletekkel szemben a közép-európai régió védett maradhat. A náci és a kommunista diktatúra után egyrészt „be vagyunk oltva” a ma már puha módszerekkel operáló szélsőséges társadalmi kísérletek ellen, másrészt pedig történelmi hagyományaink, a közép-európai sensus communis megóvnak bennünket attól, hogy kritika nélkül befogadjunk ideológiai projekteket, legyenek azok LMBTQ-ideológiák vagy éppen egy európai szuperállam terve. 

Hallgatói kérdésre válaszolva Zych elmondta: bár erősen pesszimista abban a tekintetben, sikerül-e áthidalni a folyamatosan mélyülő etikai, filozófiai különbséget régiónk és Nyugat-Európa között, mindent egybevéve mégis biztos abban, hogy győz a józanság, és sikerül visszaszerezni az olyan kifejezések valóságos jelentését, mint jog, haladás vagy igazságosság. 

Az eseményt Andrzej Duda köztársasági elnök is üdvözölte. Szerinte a névadó, Wacław Felczak alakjához hasonlóan a résztvevők is hazafias és polgári elkötelezettséggel, tudással és készségekkel szolgálják országaikat. „Önök megvitatják az elvárásaik, álmaik és ambícióik Európáját. A hazák Európáját, amelyben Lengyelország és Magyarország, felismerve a közösségi törekvések fontosságát, ugyanakkor az örökségüket, identitásukat és szubjektivitásukat is védve, fontos szerepet kíván játszani. A visegrádi csoport és a Három tenger kezdeményezés keretében a régióban folytatott együttműködésünk nagymértékben pozitív hatással lehet az európai változásokra” – írta az egyetem résztvevőinek a lengyel államfő.

KERET

Sikerprojekt lehet a Via Carpatia  Beszámolt a Litvániától a görög kikötőkig tartó gyorsforgalmi útvonal, a Via Carpatia projekt állásáról Andrzej Adamczyk, a lengyel kormány régiós együttműködésért felelős minisztere a Wacław Felczak Lengyel–Magyar Együttműködési Intézet nyári egyetemén. A politikus szerint minden okunk megvan a lelkesedésre, a több mint hétszáz kilométer hosszú úthálózat magyarországi szakaszát már az idén átadják. Kiemelte, hogy az útvonal nem pusztán közvetlen összeköttetést teremt Észak- és Dél-Európa országai között, hanem egy gazdasági fellendülésnek is a motorja lehet. A beruházás ötlete még 2006-ban született meg, az első tárgyalások ez év októberében zajlottak le, amikor is az Egy út, négy ország elnevezésű konferencián találkoztak egymással Lengyelország, Litvánia, Magyarország és Szlovákia miniszterei. A Via Carpatia a tervek szerint a litván Klaipeda kikötővárosból indulna, és áthaladna Lengyelországon belül többek között Lublin és Rzeszów városán, majd Szlovákián át Kassa érintésével Miskolcon és Debrecenen keresztül haladna át Magyarországon. Az útvonal ezután Romániában érintené Nagyvárad, Lugos, Konstanca és Cafalat városát, aztán a bolgár fővároson, Szófián áthaladva a görög Szolunban érne véget. Ezek mellett bekötnék még a hálózatba Horvátországot is, továbbá Ukrajna és Belarusz felé is terveznek leágazásokat. A Via Carpatia így hozzávetőleg 125 millió embert fog összekötni. A tervek szerint az összesen 714 kilométeres útból már 95 kilométert átadtak, 301 kilométernyi szakaszt építenek jelenleg, míg 124 kilométer a pályázati, 194 kilométer pedig az előkészületi szakaszban tart. A miniszter elmondta, hogy a tervek szerint Lengyelországban 2026-ban fejezik be a munkálatokat, a magyarországi szakaszt pedig már idén át fogják adni. A miniszter beszámolt a Via Carpatia társadalmi jelentőségéről is. Ezzel kapcsolatban egy Lengyelországba látogató brit európai parlamenti képviselőről hozott fel egy történetet abból az időből, amikor a kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) még ellenzékben volt. Elmesélte, hogy a brit politikus azt mondta nekik: azért támogatja a Via Carpatia ötletét, mert ő kizárólag Nagy-Britannia érdekeit nézi. Az elsőre különös érvvel kapcsolatos zavart azzal oszlatta el, hogy kifejtette: ha az új út miatt fellendül a gazdaság, az érintett régió pedig megerősödik, akkor a helyi lakosok – és kiváltképpen a fiatalok – nem fognak Angliába kivándorolni, mert a szülőhazájukban is megtalálják a számításukat. (Nagy István)