A balkáni népek számára az út az Európai Unióba Közép-Európán keresztül vezet – jelentette ki a miniszterelnök pénteken Budapesten. Orbán Viktor a délkelet-európai, valamint a V4-országok parlamenti elnökeinek konferenciáján hangsúlyozta: a Balkánt nem ütközőzónává kell tenni, hanem integrálni kell az Európai Unióba. Ugyanakkor úgy vélte: ami most van, az nem integrációs politika, hanem „valami, amivel az integrációs politikát helyettesíteni próbálják”. Rámutatott: a bővítésért felelős biztos „hiába feszül meg”, mert a Balkán tényleges integrációjához politikai, stratégiai döntésekre van szükség, amit nem a biztosok, még csak nem is az Európai Bizottság hoz meg, hanem az Európai Tanács, ahol az európai országok miniszterelnökei és államfői ülnek. „Amíg ők nem döntenek úgy, hogy a Balkánt integráljuk, addig folyamatosan elhúzódó, részletkérdésekbe bonyolódó, stratégiai kérdések helyett szabályozási problémákkal foglalkozó, tárgyalásnak mondott, de valójában időhúzó folyamatnak leszünk a részei” – figyelmeztetett.
Kijelentette: ma a nyugat-európai állam- és kormányfők között nincs akarat a további bővítésre, ami súlyos stratégiai hiba. Szerinte ugyanakkor egész Közép-Európa folyamatosan és kitartóan az Európai Unió bővítésének és a Balkán európai integrációjának a pártján áll.
Úgy vélte: a Balkán a következő nagy lehetőség az Európai Unió számára, a Balkán az EU következő nagy gazdasági motorja lehet, és a nyugat-európaiak nem tudják fenntartani az életszínvonalukat a Balkán integrálása nélkül. „Ha a balkáni népek lehetőséget kapnak, akkor éppen úgy, mint a visegrádi országok, néhány év alatt fel fogják venni a tempót, meg fogják erősíteni a gazdaságukat, és az igazi nagy növekedés, gazdasági növekedés a Balkánról érkezik majd az Európai Unióba” – jelentette ki a magyar kormányfő. Hozzátette: az uniónak nagyobb érdeke a Balkán tagsága, mint maguknak a balkáni népeknek, nemcsak a biztonság, hanem a nyugatiak gazdasági érdekei szempontjából is.
– Ha nem tudják bekapcsolni a Balkán életerejét és törekvéseit az európai gazdaságba, akkor óriási lehetőségről mondanak le
– jelentette ki. Ezért arra biztatta a balkáni országokat, hogy a legnagyobb önbizalommal és öntudattal álljanak ki az európai uniós tagságra vonatkozó igényük mellett.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a bővítést nem lépték volna meg a mostani nyugati vezetők elődei, akkor ma az Európai Unió gazdasága jóval gyengébb lenne, hiszen ma a növekedés és a többletteljesítmény Közép-Európából jön. Rámutatott: ha a közép-európaiak nem lennének az Európai Unió tagjai, akkor az európai, a nyugat-európai életszínvonal jóval alacsonyabb lenne, mint amilyen most. A négy visegrádi ország együttes kereskedelme Németországgal kétszerese a német–francia kereskedelemnek és háromszor nagyobb, mint a német–olasz kereskedelem volumene – fejtette ki. Úgy értékelt:
nem túlzás ezért az a kijelentés, hogy a német gazdaság ma összeroppanna Közép-Európa nélkül.
A miniszterelnök azt javasolta, hogy a V4-ek és a balkáni országok az egész európai kontinens legmeghatározóbb gazdasági térségét építsék ki közösen. „Erre lehetőségünk van, és higgyék el, eljön az a pillanat, amikor – hasonlóan a V4 országaihoz, amikor nélkülünk már nem tud működni az európai gazdaság – a balkáni országok nélkül sem működik majd” – fogalmazott. Hozzátette: ehhez be kell lépni az unióba, integrálódni kell a közép-európai térségen keresztül és nélkülözhetetlenné kell magát tennie a Balkánnak a német, az olasz és a francia gazdaság számára is. Hangsúlyozta: a V4-ek nem egyszerűen gazdasági célpontként tekintenek a Balkánra, hanem stratégiai lehetőségként, ami biztonságot ad, és az egész Európai Unió legdinamikusabban fejlődő térségének a megnövelését teszi lehetővé.
– Mi vasutakat akarunk, mi utakat akarunk, mi hidakat akarunk, mi az energiarendszereinket akarjuk összekötni, mi azt akarjuk, hogy ezek az országok ne csak fogadják a külföldi beruházókat, hanem termeljenek, versenyképes árukat állítsanak elő, és utána majd jöjjenek beruházóként hozzánk
– mondta. Kijelentette: az út az Európai Unióba Közép-Európán keresztül vezet a balkáni népek számára, akik Magyarországra és Közép-Európára általában, de az európai unió bővítését illetően különösképpen is számíthatnak.
Kövér László házelnök a miniszterelnök szavait azzal egészítette ki, hogy 1990 óta a térségből – a Baltikumtól Közép-Európán át a Balkánig – összesen 25 millió 25 és 45 év közötti munkavállaló távozott Nyugat-Európába, a Világbank becslései szerint pedig 2050-ig további 20 millióan mehetnek innen Nyugatra. Szakértők szerint e „munkaerő-szivattyú” legkevesebb ezermilliárd eurójába került a térség országainak, vagyis „ekkora pénzzel finanszírozta a mi térségünk Nyugat-Európa gazdasági jólétét”. Így minden térségbeli tagállamnak „joga van önérzetesnek lenni akkor, amikor Brüsszel zsarolja őket” – folytatta –, ahogy teszi ezt Lengyelországgal vagy Magyarországgal, „az uniós támogatásoknak mondott pénzekkel” vagy a világjárvány utáni helyreállítást célzó hitelekkel. Hozzátette: a még csatlakozásra váró államoknak is joguk van emlékeztetni Brüsszelt, hogy „ők nem jövőbeli tehertételei, hanem már most erőforrásai az Európai Uniónak”. A felvétel nem adomány, hanem ellentételezés, amiért a térség már az unión kívül is hasznára volt az uniónak – szögezte le.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a visegrádi és a délkelet-európai országok házelnökeinek konferenciáján az Országházban. Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Demográfiai Csúcs
