A kulturális örökségben, a tanulási kapacitásban, a kreativitában is nagyon fontos az agyműködésünk, csakúgy, mint a családi életben a nevelés és az egész életen át való tanulás a demográfiai válsággal küzdő, elöregedő társadalmakban – fogalmazott az V. Budapesti demográfiai csúcson előadásában a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.

Az emóciók segítenek emlékezni
Freund Tamás az előadásában rámutatott: az emberi szervezetben az idegpályák motivációt és emóciókat szállítanak, illetve fiziológiai állapotinformációkat az egyénről. Szavai szerint a belső világunkat ez irányítja. Mint mondta, élénkén emlékszünk évtizedekkel ezelőtti eseményekre is, ha intenzív emóciók kapcsolódnak az emlékképhez. Az emocionálisan semleges dolgokat viszont elfelejtjük, akár másnapra is.
Vagyis a jelenlegi teória szerint a memóriánk szinte mindent tárol, ami velünk történt, de ezeknek csak a töredékére emlékszünk. A szűk keresztmetszet az előhívás.
A Széchenyi-díjas magyar neurobiológus beszélt arról is, hogy a mai világunkban a belső világunk szegényül a külső feltételek, az információáradat és a kommunikációs technológiák miatt, illetve a külső impulzusok feldolgozása sekélyesebbé válik. Példaként említette, hogy ha egy gyermek információkat keres az interneten, akkor egy érdekes hír elterelheti a figyelmét a kevésbé érdekesről.
Az információáradat romboló hatása az emberre
Ennek eredményeként a gyermek a végén, egy óra múlva nem emlékszik arra, hogy miért ült le a gép elé. Az internetes szörfölés során a motivációk és az emocionális attitűdök elenyésznek, elhalványulnak. Sem az emlékképek nem lesznek erősek, sem az eredeti gondolatok nem lesznek visszaidézhetők.
Freund Tamás rámutatott arra is, hogy az információáradat túlterheli az emberi agyat, úgy, mint a biológiában a környezeti változások. Az információáradat is egyfajta környezetként fogható fel az emberi agy szempontjából, amely óriási adaptációs nyomásnak van kitéve.
Ha ez nem tudjuk kezelni, nem tudunk megfelelő választ adni a kihívásra, akkor nem lesz optimális megoldás. Az agy védekezni kezd a túlárasztás ellen, de idővel lehúzhatja a rolót. Frusztráltak leszünk, krónikus stresszel küzdhetünk, és végül depresszióba eshetünk. Sokaknál jöhet az alkohol, a drog, és neuropszichiátriai megbetegedések léphetnek fel. Szavai szerint a nyomás másik következménye, hogy a kulturális tradíció átadása az egyes generációk között egyre szegényedik, gyengébb lesz.