A kulturális örökségben, a tanulási kapacitásban, a kreativitában is nagyon fontos az agyműködésünk, csakúgy, mint a családi életben a nevelés és az egész életen át való tanulás a demográfiai válsággal küzdő, elöregedő társadalmakban – fogalmazott az V. Budapesti demográfiai csúcson előadásában a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.
Az emóciók segítenek emlékezni
Freund Tamás az előadásában rámutatott: az emberi szervezetben az idegpályák motivációt és emóciókat szállítanak, illetve fiziológiai állapotinformációkat az egyénről. Szavai szerint a belső világunkat ez irányítja. Mint mondta, élénkén emlékszünk évtizedekkel ezelőtti eseményekre is, ha intenzív emóciók kapcsolódnak az emlékképhez. Az emocionálisan semleges dolgokat viszont elfelejtjük, akár másnapra is.
Vagyis a jelenlegi teória szerint a memóriánk szinte mindent tárol, ami velünk történt, de ezeknek csak a töredékére emlékszünk. A szűk keresztmetszet az előhívás.
A Széchenyi-díjas magyar neurobiológus beszélt arról is, hogy a mai világunkban a belső világunk szegényül a külső feltételek, az információáradat és a kommunikációs technológiák miatt, illetve a külső impulzusok feldolgozása sekélyesebbé válik. Példaként említette, hogy ha egy gyermek információkat keres az interneten, akkor egy érdekes hír elterelheti a figyelmét a kevésbé érdekesről.
Az információáradat romboló hatása az emberre
Ennek eredményeként a gyermek a végén, egy óra múlva nem emlékszik arra, hogy miért ült le a gép elé. Az internetes szörfölés során a motivációk és az emocionális attitűdök elenyésznek, elhalványulnak. Sem az emlékképek nem lesznek erősek, sem az eredeti gondolatok nem lesznek visszaidézhetők.
Freund Tamás rámutatott arra is, hogy az információáradat túlterheli az emberi agyat, úgy, mint a biológiában a környezeti változások. Az információáradat is egyfajta környezetként fogható fel az emberi agy szempontjából, amely óriási adaptációs nyomásnak van kitéve.
Ha ez nem tudjuk kezelni, nem tudunk megfelelő választ adni a kihívásra, akkor nem lesz optimális megoldás. Az agy védekezni kezd a túlárasztás ellen, de idővel lehúzhatja a rolót. Frusztráltak leszünk, krónikus stresszel küzdhetünk, és végül depresszióba eshetünk. Sokaknál jöhet az alkohol, a drog, és neuropszichiátriai megbetegedések léphetnek fel. Szavai szerint a nyomás másik következménye, hogy a kulturális tradíció átadása az egyes generációk között egyre szegényedik, gyengébb lesz.
A mémek mutálódnak
Az információ túlterhelése azt jelenti, hogy a mémek mutálódnak, nem pedig a gének az agyunk működése közben, a következő generációt így egyre szegényesebb és egyre kevésbé hatékony agyműködés jellemezheti. Ebből jöhet akár a magány és az önzés vagy akár a terrorizmus.
Az MTA elnöke kitért arra, hogy az internetes, így a facebookos kommunikáció rendkívül hatékony, és vannak előnyei és hátrányai. Utóbbi akkor jelent gondot, ha a személyes kapcsolat helyébe lép.
A gyermekek például nem személyesen, hanem az interneten keresztül beszélgetnek, és nem folytatnak társas tevékenységeket. Ez érzékszervi elszegényedéshez vezet, és érzelmi kiürülés lehet a következménye. Az ember ugyanis társas lény, és ha kiszakítjuk a természetes társas környezetéből, akkor testi, lelki leépülés következhet be, személyiségtorzulás is lehet az eredménye.
Az internetfüggőség komoly bajok okozója lehet
Rámutatott arra, hogy az internetfüggőségnek három fázisa van. A legsúlyosabb a kényszeres viselkedés, amikor valaki arra kényszerül belső motivációjából, hogy az interneten töltse az idejét depresszív tünetek között.
A második fázis, hogy elhanyagolja a társas életét, az egészségét. A legenyhébb fázis, hogy elveszítjük a kontrollt, és nem az eredetileg megszabott időt töltjük a gép előtt. Az eredmények azt mutatták, hogy a túlterhelt helyzet miatt kikapcsolnak az emóciók, és átalakul az agyszerkezet. A dopamin felszabadulása ugyanis az internet problémás használata miatt is bekövetkezhet, ez vezethet a függőséghez.
Borítókép: Freund Tamás (Fotó: Havran Zoltán)
Demográfiai Csúcs 
