Hivatalában fogadta kedden Emmanuel Macron francia államfő Anthony Blinken amerikai külügyminisztert: ez volt a két politikus első találkozása a AUKUS-botrány kirobbanása óta, amiben az Egyesült Államok, Ausztrália és Nagy-Britannia – Franciaország előzetes tájékoztatása nélkül – biztonsági partnerségi szerződést kötött. Ráadásul a megegyezés értelmében az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság segíteni fogja Ausztráliát nukleáris hajtású tengeralattjárók beszerzésében, amivel Párizs búcsút inthetett egy negyvenmilliárd dolláros fegyverüzletnek.
Hírügynökségi jelentések szerint a hosszú, négyszemközti megbeszéléssel sikerült helyreállítani a Franciaország és Egyesült Államok közötti bizalmi viszonyt, és a két szövetséges folytatja a közös érdekek mentén a koordinációs munkát, legyen szó az Európai Unió és a NATO közötti viszonyról, a Száhel-övezetről vagy az indiai–csendes-óceáni térségről. Amerikai diplomáciai források az AFP hírügynökségnek pozitívnak és produktívnak minősítették a megbeszélést, az amerikai fél szerint azonban még sok nehéz munka van hátra a közös döntések meghozataláig, amelyeket a két elnök október végi európai találkozóján véglegesít majd. Úgy tudni, az amerikai külügyminiszter a nap folyamán francia kollégájával, Jean-Yves Le Driannal is egyeztetett.
Ez utóbbi találkozó azonban diplomáciai források szerint hűvösebb légkörben zajlott.
Ugrósdy Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet igazgatója lapunknak kiemelte, hogy abból a szempontból jogos a franciák felháborodása az AUKUS-ügy kapcsán, miszerint egy nagy üzlettől estek el. Viszont a szakértő szerint ez az ügy a franciákon kívül senkit sem érdekel.
Ugyanakkor a hosszú távú transzatlanti kapcsolatokra hatással lehet a tengeralattjárók beszerzéséről szóló vita. A kutató szerint ha ezt a korábbi amerikai elnök, Donald Trump csinálta volna meg, akkor mindenki megvonja a vállát, nem kelt akkora felháborodást. Utódjánál viszont már más a helyzet:
úgy tűnik, hogy Joe Biden a külpolitikai stratégiában ugyanúgy az „Amerika az első” álláspontot képviseli, mint elődje.
Látszik ez abból, ahogyan többek között az afganisztáni kivonulást kezelte. Ugrósdy szerint ugyanakkor az összes probléma ellenére Európa nagyon soros szövetségese az Egyesült Államoknak, és mindkét félnek az az érdeke, hogy ez így maradjon. Utóbbit jelzi az is, hogy júliusban Joe Biden úgy fogalmazott: Európának tudnia kell, hogy számíthat az Egyesült Államokra, a NATO rendkívül fontos a szövetségesek érdekeinek szempontjából. Az amerikai elnök kiemelte: a NATO-t alapító egyezmény központi elemének számító, a kollektív védelem elvét rögzítő ötödik cikkely szerint az európai szövetségesek számíthatnak Washingtonra. Joe Biden kitért arra is, hogy a szövetségeseknek fel kell ismerniük, hogy Oroszország és Kína nemzetközi kockázatot jelent. Mint mondta, sem Oroszország, sem pedig Kína nem cselekszik oly módon, ahogyan az elvárható lenne.
A Külügyi és Külgazdasági Intézet igazgatója hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok fókuszváltása részben kockázat, de ugyanakkor lehetőség is Európának:
kockázat abban az értelemben, hogy az Egyesült Államok együttműködése szükséges Európa számára például a migráció sikeres kezeléséhez.
Ugyanakkor mivel Európa érdeke a jó szomszédi viszony, többet tudna kereskedni Oroszországgal, például az Északi Áramlat 2 ügyében, az amerikai érdekek figyelembevétele nélkül.
Borítókép: Antony Blinken amerikai külügyminiszter felszólal a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD miniszteri találkozóján Párizsban 2021. október 5-én
Fotó: MTI/AP/Patrick Semansky
