A választások tisztasága és a demokratikus vita védelmében fogalmazott meg javaslatcsomagot csütörtökön az Európai Bizottság (EB): a brüsszeli testület többek között a politikai reklámok és hirdetések ellenőrzését szigorítaná, valamint az európai pártok és azok szövetségeseinek támogatását kötné keményebb – például alapértékekhez fűződő – feltételekhez. Věra Jourová bizottsági alelnök mutatta be a csomagot csütörtökön Brüsszelben, ahol a téma kapcsán a közelgő magyarországi választások is szóba kerültek. Mint azt a liberális biztos elmondta, közelről figyelik a magyarországi választási folyamatot, az Európai Bizottság pedig nemcsak Magyarországon, de Európa-szerte a szabad és demokratikus voksolást sürgeti.
Beleavatkozni viszont nem fogunk a magyarországi választási folyamatba
– tette hozzá a magyar kormánnyal szemben általában kritikus uniós biztos.
Megállj a külföldi szponzoroknak
A csomag pártfinanszírozásra vonatkozó része kapta a legnagyobb visszhangot a brüsszeli sajtóban, a bizottsági javaslat ugyanis az európai ernyőpártok támogatását tenné átláthatóbbá és lényegesen vaskosabbá, s ezzel egy időben azok tagpártjainak nemzeti szintű kampányára is hatással lenne. Mint arra Jourová felhívta a figyelmet, még a 2024-es európai parlamenti választások előtt el akarják tünteti a határokon átnyúló kampányok előtti akadályokat. Az európai pártcsaládokra is kiterjesztik például az eddig a politikai alapítványokra vonatkozó, mindössze ötszázalékos társfinanszírozási küszöböt (ennyit kell tagsági díjakból, adományokból fedezni), s egy saját forrásrendszer kialakításával is segítik őket.
A kimondott cél, hogy az európai pártok tagállami szinten is látható tényezőkké váljanak.
A bizottság a külföldi befolyást is csökkentené: a kezdeményezés szerint az európai pártok ezentúl az EU-n kívüli országok közül is csak az Európa Tanács tagjaitól fogadhatnak el adományokat. Ezek mértéke pedig az összadományok tíz százaléka, a párt éves büdzséjének legfeljebb negyven százaléka lehet. Jourová biztos szerint logikus, hogy az Európa Tanácsot mint a demokratikus államok közösségét választották mérceként. Újdonság, hogy ezentúl
az európai pártoknak gondoskodnia kell róla, hogy tagpártjaik és az unión kívüli szövetségeseik is megfeleljenek az alapszerződésekben lefektetett értékeknek.
Az alelnök arról is beszélt, hogy a pártfinanszírozásról szóló új tervek megalkotása előtt valamennyi európai szintű, az Európai Parlamentben is reprezentált párt vezetőjével egyeztetett.
Szorosabbra fűznék a GDPR-t
A bizottsági javaslatcsomagot Jourová elmondása szerint főként a digitális átmenet indokolja, a polgárok az online térben ma nehezen tudják beazonosítani a fizetett politikai hirdetéseket, emiatt sokkal nagyobb átláthatóságra van szükség. Az EB ezért gondoskodna róla, hogy a hirdetés mellett egyértelmű legyen a szponzor kiléte, az illetékes hatóságok pedig a kampányanyag finanszírozásának mértékét is könnyen vissza tudják követni. A javaslatban szerepel az is, hogy
a fizetett politikai hirdetések célját, azok választási vagy népszavazási kampányokhoz való kapcsolódását fel kell tüntetni.
Jourová alelnök egy friss felmérés alapján közel negyven százalékra tippelte azoknak az európaiaknak az arányát, akik nem veszik észre, ha célzott és politikai tartalmú reklámokkal van dolguk az interneten. Elrettentő példaként említette a londoni székhelyű, New Yorkban is irodát fenntartó Cambridge Analytica céget, amely nem kevesebb, mint 87 millió Facebook-felhasználó (köztük mintegy hárommillió uniós állampolgár) adatait használhatta fel a 2016-os amerikai elnökválasztás, valamint a brexitnépszavazás befolyásolása érdekében. Jourová szerint az EU az általános adatvédelmi rendelettel megtette a lépéseket a digitális adatok védelmének irányába, ám ki kell küszöbölni a fennmaradó „fekete lyukakat”, például ha vallás, szexuális irányultság, esetleg politikai nézetek alapján történik a digitális adataink feldolgozása.
Borítókép: Vera Jourová Brüsszelben 2021. 11. 25-én (Forrás: Európai Bizottság)
