Hetven éve királynő II. Erzsébet

Isten kegyelméből Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága és más birtokok, területek királynője, a Nemzetközösség feje, a hit védelmezője – hetven éve, hogy II. Erzsébet királynő viseli a fenti címeket. György király 1952. február 6-án, alig 57 esztendősen elhunyt, a fiatal Erzsébetre hagyva az Egyesült Királyság trónját.

London, 2022. február 5. 1966. április 1-jén, és 2006. november 15-én készült kombókép II. Erzsébet brit királynõrõl, amint trónbeszédével megnyitja a parlament következõ ülésszakát a Westminster-palota felsõházi üléstermében, a Lordok Házában. A 95 éves II. Erzsébet brit királynõ platinajubileumát, vagyis trónra lépésének 70. évfordulóját február 6-án ünneplik Nagy-Britanniában. II. Erzsébet a negyvenedik uralkodó az angol trónon azóta, hogy azt Hódító Vilmos 1066-ban megszerezte. A brit uralkodó minden idõk leghosszabb ideje hivatalban lévõ, és a világ jelenlegi legidõsebb államfõje. MTI/Pool The Sun/ AP Fotó: -

Ő a negyvenedik angol-brit uralkodó azóta, hogy Hódító Vilmost 1066 karácsonyán királlyá koronázták a londoni Westminster-apátságban, de a 96. életévéhen járó királynő egyik elődjének sem adatott meg ilyen hosszú élet és ennyi idő az angol trónon – írja a Híradó.hu.

Az uralkodás nagy-britanniai hosszúsági rekordját II. Erzsébet királynő már 2015. szeptember 9-én megdöntötte. Ezt a rekordot addig a napig üknagyanyja, az 1901-ben, 82 évesen elhunyt Viktória királynő tartotta 63 évvel, hét hónappal és három nappal.

II. Erzsébet édesapja, VI. György király nem – így idősebb leánya sem – volt egyenes ágon trónvárományos,

mindketten György bátyja, VIII. Eduárd „jóvoltából” kerültek a brit trónra. Eduárd ugyanis a korona helyett egy elvált amerikai hölgy, Wallis Simpson kegyeit részesítette előnyben, és 1936. december 10-én, alig 327 napi uralkodás után, a koronázást meg sem várva átadta helyét öccsének, Albert yorki hercegnek, aki csak uralkodói névként választotta a György nevet.

A magának való, zárkózott, beszédhibákkal küszködő, uralkodói szerepre egyáltalán nem törő új királyban valójában felesége, Erzsébet anyakirálynő tartotta a lelket, amíg lehetett.

Nem sokáig lehetett: György király – bár népe nemzeti hősként tisztelte – a rároskadt felelősség és főképp a háborús évek megpróbáltatásainak súlya alatt korán összeroppant, és 1952. február 6-án, alig 57 esztendősen elhunyt, a fiatal Erzsébetre hagyva az akkor még mindig világháborús sebeit gyógyítgató, súlyos áruhiány és kiterjedt jegyrendszer szorításában élő Egyesült Királyság trónját.

1948. június 8-án készült kép Erzsébet edinburghi hercegnőről, a későbbi II. Erzsébet brit királynőről és férjéről, Fülöp edinburghi hercegről egy nyitott Landauban Londonban. Fotó: MTI/AP/Leslie Priest

Erzsébet hercegnőt Kenyában érte atyja halálhíre. Amikor egy héttel korábban férje, Fülöp edinburghi herceg kíséretében elindult Afrikába, ő is és az udvari illetékesek is sejtették, hogy nem látja többet nagybeteg édesapját. Poggyászában e meggondolásból fekete gyászruha is volt, valamint egy dosszié, amely trónra lépésének hivatalos írott deklarációját tartalmazta.

II. Erzsébet királynő első miniszterelnöke az eddigi tizennégy közül Winston Churchill, a világháborús győző volt. A Kremlben és a Fehér Házban is még azok a vezetők ültek – Moszkvában Sztálin, Washingtonban Harry Truman –, akik közvetlenül részesei voltak a második világháborúnak – olvasható a Híradó.hu cikkében.

Az utóbbi negyedszázad öt brit miniszterelnöke közül négy – Tony Blair, David Cameron, Theresa May és a jelenlegi kormányfő, Boris Johnson – már II. Erzsébet királynő trónra lépése után született, és a Blairt követő Gordon Brown is csecsemő volt még, amikor Erzsébetet a sors nem egészen 26 évesen, édesapja halálának pillanatában a trónra emelte.

Uralkodásának eddigi hét évtizedében felépült, majd egy nemzedéknyi idő elteltével leomlott a berlini fal, és először látogattak űrhajósok a Holdra.

Ő volt az első brit uralkodó, akinek koronázását élő televíziós közvetítésben láthatták az alattvalók

– legalábbis abban a 1,5 millió brit háztartásban, ahol akkoriban már volt televízió. 

II. Erzsébet királynő uralkodásának eddigi hét évtizede nem volt mentes családi megpróbáltatásoktól és tragédiáktól sem.

„Annus horribilis” – borzalmas év, mondta ki például 1992-re, könnyek között, az azóta szállóigévé vált minősítést.

Akkor vált nyilvánvalóvá ugyanis, hogy legidősebb fia, Károly trónörökös és Diana hercegnő egészen addig tündérmesének beállított házassága romba dőlt; különköltözésüket John Major miniszterelnök jelentette be az alsóházban.

Akkor vált el a királynő leánya, Anna hercegnő, abban az évben járták be a világsajtót a másodszülött fiú, András yorki herceg feleségéről, Sarah Fergusonról egy idegen férfi intim társaságában készült, súlyosan kompromittáló fotók, és akkor emésztették el a lángok a legősibb uralkodói rezidencia, a windsori kastély jelentős részét.

Az igazi „annus horribilis” azonban 1997 volt, Diana hercegnő – Károly trónörökös felesége – világszerte sokkot okozó párizsi autókatasztrófájának éve. Az udvari krónikások jórészt egyetértenek abban, hogy Diana halála és az azt megelőző kölcsönös házasságtörési,

majd válási botránysorozat az utóbbi évszázad legnagyobb megrázkódtatása volt a brit monarchia életében, talán nagyobb, mint VIII. Eduárd lemondásának világraszóló botránya.

I. Erzsébet brit uralkodó férje, Fülöp edinburghi herceg társaságában nyitott hintón érkezik a hivatalos születésnapja alkalmából rendezett hagyományos zászlós díszszemlére Londonban 2017. június 17-én. Fotó: MTI/EPA/Brit védelmi minisztérium

A családi veszteségekből az utóbbi egy évre is jutott: tavaly áprilisban, századik születésnapja előtt két hónappal elhunyt a királynő férje, Fülöp edinburghi herceg.

II. Erzsébet királynő és Fülöp herceg több mint 73 évig élt házasságban, és ez is rekord az angol-brit monarchia történetében. Mindez azt is jelenti, hogy a mostani platinajubileumi dátum lesz a trónra lépés első olyan évfordulója, amelyet az uralkodó férje nélkül tölt – írja a Hirado.hu.

Az egész évesre tervezett nagyszabású platinajubileumi ünnepségsorozatot beárnyékolja a másodszülött fiú szexbotránya is: a 62 éves András yorki hercegre polgári per vár az Egyesült Államokban, miután egy amerikai nő szexuális támadás vádjával keresetet nyújtott be ellene.

Andrástól a minap megvonták a brit királyi családban betöltött pozíciójából,

illetve katonai múltjából eredő összes titulusát, így az ősszel esedékes perben magánemberként védekezik a vád ellen.

A vasárnapi évforduló ettől függetlenül is várhatóan csendben telik majd, mivel a királynő közismerten nem tartja illőnek, hogy édesapja halálának évfordulóján az ország az ő trónra lépésének évfordulóját ünnepelje.

Az eredeti cikk ITT olvasható.

Borítókép: 1966. április 1-jén és 2006. november 15-én készült kombókép II. Erzsébet brit királynőről, amint trónbeszédével megnyitja a parlament következő ülésszakát a Westminster-palota felsőházi üléstermében, a Lordok Házában (Fotó: MTI/Pool The Sun/AP)