Az utóbbi negyedszázad öt brit miniszterelnöke közül négy – Tony Blair, David Cameron, Theresa May és a jelenlegi kormányfő, Boris Johnson – már II. Erzsébet királynő trónra lépése után született, és a Blairt követő Gordon Brown is csecsemő volt még, amikor Erzsébetet a sors nem egészen 26 évesen, édesapja halálának pillanatában a trónra emelte.
Uralkodásának eddigi hét évtizedében felépült, majd egy nemzedéknyi idő elteltével leomlott a berlini fal, és először látogattak űrhajósok a Holdra.
Ő volt az első brit uralkodó, akinek koronázását élő televíziós közvetítésben láthatták az alattvalók
– legalábbis abban a 1,5 millió brit háztartásban, ahol akkoriban már volt televízió.
II. Erzsébet királynő uralkodásának eddigi hét évtizede nem volt mentes családi megpróbáltatásoktól és tragédiáktól sem.
„Annus horribilis” – borzalmas év, mondta ki például 1992-re, könnyek között, az azóta szállóigévé vált minősítést.
Akkor vált nyilvánvalóvá ugyanis, hogy legidősebb fia, Károly trónörökös és Diana hercegnő egészen addig tündérmesének beállított házassága romba dőlt; különköltözésüket John Major miniszterelnök jelentette be az alsóházban.





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!