Nem csitul a migránsokhoz köthető erőszakhullám Svédországban

A súlyos bűncselekmények száma, melyeket elsősorban szervezett formában, bandákban követnek el, folyamatosan növekszik Svédországban, ami egyértelműen az elmúlt évtizedek bevándorláspolitikájának következménye. Olyan szintet ütött meg a bandabűnözés mértéke, hogy a kormány és a rendőrség egyelőre vesztésre áll vele szemben. Idén már 34-en haltak meg fegyverrel elkövetett bűncselekmények következtében a tízmilliós országban, miközben éves szinten mintegy 4700 milliárd forintnak megfelelő összegbe kerül a bevándorló-hátterű bandabűnözés a nemzetgazdaságnak.

Stockholm, 2015. szeptember 12. Egy rendõr tájékoztatja a stockholmi pályaudvarra érkezõ illegális bevándorlókat 2015. szeptember 12-én. Ezen a napon mintegy 250 migráns érkezett vonattal a svéd fõvárosba. (MTI/EPA/Jonas Ektsromer) Fotó: Jonas Ektsromer

Svédországban a Szent Iván napja (midsommar) akkora ünnep, mint a karácsony, amit mindig pénteken és az azt követő szombaton ünnepelnek június végén, idén június 24-én és 25-én. Az utcák már csütörtökön kiürülnek, legtöbben családi és baráti körben, vidéken ünneplik az év leghosszabb napjait. Nem így a bűnözők; péntekre virradóra is több lövöldözés történt Stockholmban, amelyek egyikében egy ember meghalt.

Már lassan hírértéke sincs ezeknek az eseményeknek, annyira a mindennapok részévé váltak a skandináv országban.

Az elmúlt években sorra dőltek meg az erőszakos, különösen a lőfegyverrel elkövetett bűncselekmények számában a rekordok, és idén is folytatódik a szomorú trend. Az év első 25 hetében eddig 185 esetben használtak lőfegyvert, és 34-en haltak meg, azaz a tavalyi átlag heti egy halálos lövöldözést egyelőre jelentősen meghaladja az idei statisztika. Szakértők szerint a bandák közötti konfliktusok száma jelenleg nagyon magas – például újabb területek megszerzése, korábban elfogott vezérek pozícióinak megszerzése –, amit tovább fog növelni a nyári időszak, amikor „hagyományosan” magasabb a lövöldözések száma.

A Göteborgs Posten napilap bemutatott tizenhárom nemrégiben bűnszervezetben elkövetett, erőszakos bűncselekményekért, zsarolásért és kábítószer-kereskedelemért elítélt göteborgi bandavezért, akikről egytől egyig megállapítható, hogy közel-keleti vagy afrikai bevándorlók. Az újság által feltérképezett bandákban mindenki első vagy második generációs migráns. A tizenhárom vezér közül tizenketten jelenleg rács mögött vannak, egyikőjük szökés miatt nem kezdte meg börtönbüntetését.

Sok bevándorló számára nem elég az a kiváltság, hogy egy gyengén fejlett országból érkezhet Svédországba, és élvezheti az ezzel járó előnyöket.

Izgalmat és gyors pénzt akarnak

– állítja a lapnak nyilatkozó Amir Rostamis kriminológus.

A szakember maga is Iránban született, családjával migránsként érkezett a skandináv országba, ahol olyan negyedben lakott, ahol a gyerekek útja tele van a bűnözővé válás kockázatával, és ahol a bűnözői életformának lényegesen több „becsülete” van, mint a dolgos életnek. A bűnözés aktívan öröklődik – magyarázza Rostamis –, az apák és más rokonok a bűnelkövetésre tanítják a gyerekeket. A vezéralakokban a bevándorló-hátterük mellett az is közös, hogy az esetek többségében fiatal koruk óta életvitelszerűen bűnözők. Több esetben családokhoz, klánokhoz tartoznak, amelyek közül sokan már többgenerációs bűnözők. Amikor egy magas rangú vezetőt agyonlőnek, általában egy rokon veszi át az irányítást. A többségi társadalom számára ezeknek az egyéneknek a becsületes életre vezetése szinte megoldhatatlan feladat – mondja Rostamis, aki szerint jóval több erőforrást igényelne ez a munka, mint amennyi rendelkezésre áll, vagy észszerűen erre a feladatra fordítható lenne.

A rendőrség szerint körülbelül ötezer bandatagból állnak a gyakran egymással rivális svédországi bűnözői csoportok.

Egyes számítások szerint egy aktívan bűnözői életformát folytató bevándorló mintegy 25 millió koronába (900 millió forintba) kerül az adófizetőknek évente, azaz összesen 125 milliárd korona (4700 milliárd forint) anyagi teher a társadalom számára.

Bár Magdalena Andersson miniszterelnök tavaly év végi kinevezésekor és azóta többször is elmondta, minden követ meg fog mozgatni a bandák visszaszorítása érdekében, eredmény eddig nem nagyon mutatkozik. Ugyan a rendőrség büdzséjét drasztikusan megemelték, még sincs elég rendőr.

Az elvándorlás mégis egyre nagyobb a testületben, a toborzás pedig bukdácsol, részint az egyre veszélyesebbé váló munka, folyamatosan növekvő terhelés miatt, részint, mert sok rendőr nem látja a fényt az alagút végén,

azaz reményvesztetté válnak abból a szempontból, hogy eredmény érhető el a bűnelkövetések visszaszorításával. Ebben nem segítenek a politika gyakran demoralizáló üzenetei sem. A héten például a 2006 és 2014 közötti miniszterelnök tett meghökkentő kijelentéseket a Dagens Nyheternek. A tömeges bevándorlást a hivatali idejében teljes mellszélességgel támogató Fredrik Reinfeldt kitart korábbi politikai hitvallása mellett. Ugyan nyolc éve otthagyta a politikát, de még most is óva int a bevándorlás korlátozásától, sőt buzdítja utódjait, hogy továbbra is hozzanak Svédországba távoli országokból bevándorlókat.

Borítókép: Egy rendőr és illegális bevándorlók a stockholmi pályaudvaron (Fotó: MTI/EPA/Jonas Ektsromer)