A Göteborgs Posten napilap bemutatott tizenhárom nemrégiben bűnszervezetben elkövetett, erőszakos bűncselekményekért, zsarolásért és kábítószer-kereskedelemért elítélt göteborgi bandavezért, akikről egytől egyig megállapítható, hogy közel-keleti vagy afrikai bevándorlók. Az újság által feltérképezett bandákban mindenki első vagy második generációs migráns. A tizenhárom vezér közül tizenketten jelenleg rács mögött vannak, egyikőjük szökés miatt nem kezdte meg börtönbüntetését.
Sok bevándorló számára nem elég az a kiváltság, hogy egy gyengén fejlett országból érkezhet Svédországba, és élvezheti az ezzel járó előnyöket.
Izgalmat és gyors pénzt akarnak
– állítja a lapnak nyilatkozó Amir Rostamis kriminológus.
A szakember maga is Iránban született, családjával migránsként érkezett a skandináv országba, ahol olyan negyedben lakott, ahol a gyerekek útja tele van a bűnözővé válás kockázatával, és ahol a bűnözői életformának lényegesen több „becsülete” van, mint a dolgos életnek. A bűnözés aktívan öröklődik – magyarázza Rostamis –, az apák és más rokonok a bűnelkövetésre tanítják a gyerekeket. A vezéralakokban a bevándorló-hátterük mellett az is közös, hogy az esetek többségében fiatal koruk óta életvitelszerűen bűnözők. Több esetben családokhoz, klánokhoz tartoznak, amelyek közül sokan már többgenerációs bűnözők. Amikor egy magas rangú vezetőt agyonlőnek, általában egy rokon veszi át az irányítást. A többségi társadalom számára ezeknek az egyéneknek a becsületes életre vezetése szinte megoldhatatlan feladat – mondja Rostamis, aki szerint jóval több erőforrást igényelne ez a munka, mint amennyi rendelkezésre áll, vagy észszerűen erre a feladatra fordítható lenne.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!