Adófizetők tartják el a migránsok tízezreit Svédországban

Csupán minden huszadik bevándorló teljesítette határidőre a munkavállalással kapcsolatos követelményeket. Csaknem 75 ezer munkaképes korú személy képtelen támogatások nélkül ellátni magát – olvasható a V4NA nemzetközi hírügynökség cikkében.

Lulea, 2015. október 9. Eritreai menedékkérõk érkeznek Olaszországból a svédországi Lulea repülõterére 2015. október 9-én. A tizenkilenc eritreai az elsõ bevándorlócsoport, amelyet az Európai Unión belüli menekültelosztási rendszer keretében egy fogadó országól egy másik tagállamba helyeztek át. (MTI/EPA/Robert Nyholm) Fotó: ROBERT NYHOLM

A jelentés azt vizsgálta, hogy milyen különbségek vannak az önellátás terén a nem nyugati országokból, az európai országokból származó, illetve a született svédek között. Az eredmények azt mutatják, hogy míg a két svéd anyanyelvű szülővel rendelkező személyek 72 százaléka képes önellátásra, addig a nem nyugati országokból származó bevándorlók esetében ugyanez az arány csupán 43 százalék.

A nem önellátó, őslakos svéd születésűek aránya már nagyon régóta csökken, és helyüket a külföldi, különösen az Európán kívüli országokból érkezők vették át. Erről a tendenciáról beszélnünk kell, mert ami Malmőben történik, az az ország más részein is megtörténhet

– mondta Johan Eklund közgazdászprofesszor, a jelentés társszerzője.

Egy másik elemzés pedig arra mutatott rá, hogy rengetegen élősködnek a szociális rendszeren, akik ahelyett, hogy dolgoznának, inkább az adófizetők pénzén élnek. Az adatok szerint 75 ezer munkaképes korú malmői lakos nem önellátó.

Olyan, mintha egész Linköping vagy Norrköping városrész munkanélküli vagy önellátásra képtelen lenne. Ez egy nagyon nagy csoport

– jelentette ki Johan Eklund.

Egy másik felmérés azt kutatta, hogy mennyi idő alatt válnak önellátóvá azok a nem nyugati származású, külföldön született személyek, akik legalább húszévesek voltak, amikor Svédországba érkeztek. Az adatok szerint Stockholmban mintegy 40 százalékuk hét-nyolc év után vált önellátóvá, Göteborgban kilenc év az átlag, Malmőben pedig tizenkét-tizenhárom év. Egy javaslatot is megfogalmaztak a jelentés elkészítői, miszerint Dániához hasonlóan juttatási maximumot kellene bevezetni.

Azonban a statisztikák szerint a bevándorlók még ennél is nagyobb arányban élősködhetnek a svéd szociális rendszeren. Az adatok szerint a 2016 óta ideiglenes tartózkodási engedélyt kapott menedékkérők közül csak minden huszadiknak sikerült állandó munkalehetőséget találnia – olvasható a V4NA nemzetközi hírügynökség cikkében.

Borítókép: Eritreai menedékkérők érkeznek Olaszországból a svédországi Lulea repülőterére (Fotó: MTI/EPA/Robert Nyholm)