Az orosz medve beindította a fegyverkezési versenyt

Kaiser Ferenc katonai szakértő a Karc FM hírműsorában kiemelte, hogy az ukrán haderő által használt nyugati eszközök felülmúlják az orosz fegyvereket.

Harkiv, 2022. július 24. Ukrán katona aknavetõ mellett, egy Harkiv térségében húzódó frontszakaszon 2022. július 23-án, az Ukrajna elleni orosz háború alatt. MTI/AP/Jevhen Maloletka Fotó: Jevhen Maloletka

Vlagyimir Putyin ukrajnai háborúja igazolja, hogy a magyar kormány – vállalva a társadalmi és politikai kockázatokat – jó döntést hozott 2014-ben a Zrínyi 2026 haderőreform elindításával – jelentette ki a Karc FM reggeli hírműsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. 

Kaiser Ferenc katonai szakértő emlékeztetett: a rendszerváltást követően fokozatosan épült le a védelmi képesség, ami a délszláv háború elmúltával a szocialista-szabaddemokrata kormányok idején gyorsult fel. A Magyar Honvédség modernizálásához pluszmotivációt jelentett – a NATO-vállaláson és -kötelezettségen túl – a Krím félsziget orosz annektálása. 

Kiemelte: 

Az orosz–ukrán háború egyébként nem csak az európai NATO-tagországokat ébresztette rá arra, hogy milyen jelentőséggel bír saját védelmi képességeinek naprakészen tartása, de Moszkvának és a vele szövetséges, így orosz technikát használó vagy adaptáló Kínának és Indiának is üzenetértékű.

Kaiser Ferenc szerint a most Ukrajnában harcoló felek veszteséglistájából kitűnik, hogy az ukrán haderő által használt nyugati eszközök pontosságban és hatékonyságban is felülmúlják az orosz fegyvereket. Ez nemcsak Moszkvát sarkallja majd haderejének és hadi eszközeinek a fejlesztésére, hanem Indiát és Kínát is, amelyek az elmúlt évtizedekben jelentős pénzeket költöttek orosz haditechnika beszerzésére és az orosz gyártási technológia átvételére.

A katonai szakértő a Karc FM reggeli hírműsorában hangsúlyozta:

„Az orosz haditechnika elmaradottsága annak is köszönhető, hogy a Szovjetunió összeomlását követően nem állt rendelkezésre az a gazdasági plusz, amely lehetővé tette a csapásmérés szinten tartását. A haditechnikai gépezetet Vlagyimir Putyin aktivizálta ismét a kétezres évek elején, amihez az is kellett, hogy a világgazdasági konjunktúrának köszönhetően jelentős bevételekre tett szert a fosszilis energiahordozók távol-keleti exportjából. Oroszország katonai erősödése a NATO-tagországok kormányait is korábban halogatott beruházásaik előbbre vételére ösztönzi.”

A szakértő úgy fogalmazott: 

azok az országok, amelyek a nyakukon érzik a medve leheletét, vagyis szárazföldi és tengeri határai vannak Oroszországgal, látványosabban kezdtek fegyverkezni.

Az orosz politikusok pedig nyilatkozataikkal sokat tesznek azért, hogy az európai országok féljenek tőlük. Ez egy öngerjesztő folyamat, hiszen amikor a Kreml atomfegyverek lehetséges bevetéséről beszél vagy újabb országok elleni agressziót sugall, az muníció a nyugati fegyvergyártó lobbinak.

Kaiser Ferenc szerint a nyugati jóléti államok a Szovjetunió összeomlását követő évtizedekben elkényelmesedtek, így az Egyesült Államokat, Kínát és Nagy-Britanniát leszámítva nincs olyan ország, amely folyamatosan modernizálta volna haditechnikáját.

Az eredeti cikk ITT olvasható.

Borítókép: Ukrán katona aknavető mellett, egy Harkiv térségében húzódó frontszakaszon 2022. július 23-án, az Ukrajna elleni orosz háború alatt (Fotó: MTI/AP/Jevhen Maloletka)