Kilépett csütörtökön Észtország és Lettország az úgynevezett 16+1 transzregionális együttműködésből, amely azzal a céllal jött létre még 2012-ben Varsóban, hogy megerősítse, illetve elmélyítse a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat a közép-kelet-európai régió és Kína között. A brüsszeli Politico szerint Tallin és Riga ezzel a lépéssel súlyos csapást mért Pekingnek az európai országokkal való diplomáciai viszony ápolására irányuló erőfeszítéseire, a lépés azonban aligha lepte meg a távol-keleti óriást, tekintve, hogy Litvánia már tavaly tavasszal elhagyta az együttműködési platformot.
A balti államok érvelése szerint Kína „korlátlan” barátságot hirdetett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, ami nem csupán ellenszenves számukra, de egyúttal attól is tartanak, hogy az ukrajnai invázió csupán előfutára Moszkva azon kísérletének, hogy visszaállítsa a volt szovjet birodalom egykori határait.
Litvánia esetében többről van szó: a 2020-ban győztes litván jobboldali koalíció ugyanis úgy döntött, „értékalapú” külpolitikát folytatnak, és Peking helyett a „szabadságért harcoló tajvaniakat” támogatják. A helyzet 2021 júliusában tovább eszkalálódott, amikor a litván kormány engedélyezte, hogy tajvani képviseleti iroda néven nyissanak kirendeltséget Vilniusban. Hasonló képviseleti irodák a világ számos országában – köztük Magyarországon is – működnek, csakhogy nem Tajvan, hanem a szigetország fővárosának, Tajpejnek a nevét viselik. A Tajvan megnevezés ugyanis „sérti Kína szuverenitását és területi épségét, súlyos beavatkozást jelent a kínai belügyekbe”, valamint „rossz nemzetközi precedenst teremt”. Vasárnap egyébként a közlekedési miniszterhelyettes vezetésével litván delegáció érkezik Tajvanra ötnapos hivatalos látogatásra, amit a kínai külügyminisztérium „az egy Kína politikára tett litván ígéret kendőzetlen elárulásának” minősített.
Peking egyelőre nem kommentálta, hogy Tallinn és Riga is hátat fordított az együttműködésnek, a diplomáciai formátum azonban a Politico szerint egyre nagyobb nyomás alá kerül, mivel a kelet-európai országok egyre inkább megkérdőjelezik a fórum gazdasági hozadékát.
A tallinni kormány csütörtöki nyilatkozatában így fogalmazott: „Észtország úgy döntött, hogy a továbbiakban nem vesz részt a közép-kelet-európai országok és Kína közötti együttműködési platformban. Tallinn továbbra is konstruktív és pragmatikus kapcsolatokra törekszik Kínával, ami magában foglalja az EU és Kína közötti kapcsolatok előmozdítását a szabályokon alapuló nemzetközi renddel és az az emberi jogokkal kapcsolatos értékekkel összhangban”. Emlékeztettek továbbá, hogy Észtország „a tavaly februári csúcstalálkozót követően nem vett részt a formátum egyik ülésén sem”.
