Feszült a helyzet a szerb és koszovói vezetők brüsszeli egyeztetése előtt

Nem kecsegtet túl sok reménnyel a szerb–koszovói párbeszéd újabb fordulója Brüsszelben, sőt a nyilatkozatokból ítélve egyre puskaporosabb a hangulat. Albin Kurti koszovói miniszterelnök szerint minden megoldás szóba jöhet, amely a kölcsönös elismerést eredményezi a dialógus végén. A szerb fél ezzel szemben a meglévő megállapodások végrehajtásáról tárgyalna, így a Szerb Községek Közösségéről is, és továbbra sem fogadja el déli tartománya függetlenségét.

V4NA
2022. 08. 17. 9:02
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A szerb–koszovói határhoz kihelyezett barikádok mögül akár lőhettek is volna az arra haladó emberekre vagy gépjárművekre − fogalmazott Albin Kurti koszovói miniszterelnök azt megelőzően, hogy a héten hosszú kihagyás után újra tárgyalóasztalhoz ülhet Alekszandar Vucsics szerb államfővel Brüsszelben. Kurti egy interjúban arról is beszámolt, hogy a július végi, augusztus eleji feszültséget Belgrádban tervezték meg, mi több, Moszkvának is köze lehetett az eseményekhez. 

Moszkva Szerbiát használja fel arra, hogy destabilizálja a Balkánt, és támadás induljon Koszovó ellen

 − jelentette ki a kormányfő, majd álláspontját alátámasztva hozzátette, ez azért lehet így, mivel Belgrád erősen függ Oroszországtól. A Szerbiai Kőolajipari Vállalat többségi tulajdonosa a Gazprom, a belgrádi parlamenti képviselők többsége Moszkva-barát, s Szerbia fegyvereket is kap az oroszoktól. Emellett történelmi-kulturális partneri viszony áll fenn a szerbek és Oroszország között – húzta alá az albán politikus.

Kurtival szemben Alekszandar Vucsics sokkal békülékenyebb hangnemet ütött meg az egyeztetéseket megelőzően. 

Egyetlen célja van a brüsszeli útnak, ez pedig a béke és a stabilitás megőrzése a térségben

− mutatott rá. Az államfő elmondta: – Szerbia nem fenyeget senkit és semmit, csak a nemzetközi szabályok és jogi normák betartását akarja biztosítani – az 1244-es ENSZ-határozattól, amely 1999-ben lezárta a koszovói háborút, egészen a 2013-ban megkötött brüsszeli megállapodásig. Emellett azonban minden más témakörre nyitott Belgrád – tette hozzá Vucsics.

Szerbia belügyminisztere is megszólalt az ügyben, szerinte Kurtinak egyetlen célja van Brüsszelben, mégpedig az, hogy igazolja a koszovói szerbek elleni tetteit. Alekszandar Vulin a találkozó előtt kiadott közleményében úgy fogalmazott: olyan emberrel a legnehezebb beszélni, aki nem is akarja meghallani a másik szavát. 

A nyugati demokráciák, ahogy Kurti nevezi őket, a Jugoszlávia elleni erőszakkal megpróbáltak államot létrehozni az ENSZ ideiglenes igazgatása alá tartozó területből, de nem jártak sikerrel. Remélem, hogy legalább annyi erőfeszítést tesznek majd azért is, hogy rákényszerítsék a saját pártfogoltjukat, hogy tárgyaljon, és ne gerjesszen harcokat

– mondta Vulin.

Közben már egymás közt is vitatkoznak a koszovói albánok. Ramush Haradinaj, a Koszovói Felszabadítási Hadsereg korábbi vezéralakja, volt miniszterelnök csalással vádolta meg Kurtit, amiért szerinte a kormányfő egy meg nem támadásról szóló szerződést kíván kötni Belgráddal Brüsszelben.

 Borítókép: A koszovói rendőrség speciális egységei a szerb−koszovói határon 2021-ben (Fotó: EPA-EFE/Valdrin Xhema)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.