A szerb–koszovói határhoz kihelyezett barikádok mögül akár lőhettek is volna az arra haladó emberekre vagy gépjárművekre − fogalmazott Albin Kurti koszovói miniszterelnök azt megelőzően, hogy a héten hosszú kihagyás után újra tárgyalóasztalhoz ülhet Alekszandar Vucsics szerb államfővel Brüsszelben. Kurti egy interjúban arról is beszámolt, hogy a július végi, augusztus eleji feszültséget Belgrádban tervezték meg, mi több, Moszkvának is köze lehetett az eseményekhez.
Moszkva Szerbiát használja fel arra, hogy destabilizálja a Balkánt, és támadás induljon Koszovó ellen
− jelentette ki a kormányfő, majd álláspontját alátámasztva hozzátette, ez azért lehet így, mivel Belgrád erősen függ Oroszországtól. A Szerbiai Kőolajipari Vállalat többségi tulajdonosa a Gazprom, a belgrádi parlamenti képviselők többsége Moszkva-barát, s Szerbia fegyvereket is kap az oroszoktól. Emellett történelmi-kulturális partneri viszony áll fenn a szerbek és Oroszország között – húzta alá az albán politikus.
Kurtival szemben Alekszandar Vucsics sokkal békülékenyebb hangnemet ütött meg az egyeztetéseket megelőzően.
Egyetlen célja van a brüsszeli útnak, ez pedig a béke és a stabilitás megőrzése a térségben
− mutatott rá. Az államfő elmondta: – Szerbia nem fenyeget senkit és semmit, csak a nemzetközi szabályok és jogi normák betartását akarja biztosítani – az 1244-es ENSZ-határozattól, amely 1999-ben lezárta a koszovói háborút, egészen a 2013-ban megkötött brüsszeli megállapodásig. Emellett azonban minden más témakörre nyitott Belgrád – tette hozzá Vucsics.
Szerbia belügyminisztere is megszólalt az ügyben, szerinte Kurtinak egyetlen célja van Brüsszelben, mégpedig az, hogy igazolja a koszovói szerbek elleni tetteit. Alekszandar Vulin a találkozó előtt kiadott közleményében úgy fogalmazott: olyan emberrel a legnehezebb beszélni, aki nem is akarja meghallani a másik szavát.
A nyugati demokráciák, ahogy Kurti nevezi őket, a Jugoszlávia elleni erőszakkal megpróbáltak államot létrehozni az ENSZ ideiglenes igazgatása alá tartozó területből, de nem jártak sikerrel. Remélem, hogy legalább annyi erőfeszítést tesznek majd azért is, hogy rákényszerítsék a saját pártfogoltjukat, hogy tárgyaljon, és ne gerjesszen harcokat
– mondta Vulin.
Közben már egymás közt is vitatkoznak a koszovói albánok. Ramush Haradinaj, a Koszovói Felszabadítási Hadsereg korábbi vezéralakja, volt miniszterelnök csalással vádolta meg Kurtit, amiért szerinte a kormányfő egy meg nem támadásról szóló szerződést kíván kötni Belgráddal Brüsszelben.
Borítókép: A koszovói rendőrség speciális egységei a szerb−koszovói határon 2021-ben (Fotó: EPA-EFE/Valdrin Xhema)