A magyarok a mielőbbi béketárgyalásokban látják a megoldást
Az orosz–ukrán háború, illetve Brüsszel szankciós politikája – ahogy a Századvég szeptemberi elemzése hangsúlyozta – az elmúlt hónapokban Európa-szerte az energiahordozók árának robbanásszerű emelkedéséhez, energiahiányhoz, valamint háborús inflációhoz vezetett. Ugyan Európa érdekei azt diktálnák, hogy a fegyveres konfliktust lezáró béketárgyalások mielőbb elkezdődhessenek, a brüsszeli vezetők újabb büntetőintézkedések bevezetését fontolgatják. Ezenkívül felmerült, hogy az Európai Bizottság rendkívüli hadigazdálkodási irányítású jogköröket szerezzen a tagállamok rovására, amely szintén arra utal, hogy Brüsszel a béke előmozdítása helyett hosszú távon is háborús állapotokra tervez „berendezkedni”.
Ezzel szemben a Századvég kutatása rávilágít arra, hogy a magyarok több mint négyötöde (86 százaléka) egyetért azzal, hogy Oroszországot és Ukrajnát rá kellene kényszeríteni a béketárgyalásokra a háború mielőbbi lezárása érdekében.
Miután az orosz–ukrán válságban érintett vezető politikusok továbbra sem a békekötésben érdekeltek, nem meglepő, hogy megítélésük a magyar lakosság körében negatív.
A Volodimir Zelenszkij ukrán elnökről kedvezőtlenül vélekedők aránya – a júniusban mért adatokkal megegyezően – 68 százalékra tehető, míg a Vlagyimir Putyinról negatív véleményt formálók tábora a júniusi 72 százalékról 69 százalékra mérséklődött.
Joe Biden amerikai elnök, illetve Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének megítélése júniushoz viszonyítva érdemben nem változott: szeptemberben Bidenről a megkérdezettek közel kétharmada (64 százaléka), Von der Leyenről a válaszadók fele (50 százaléka) fogalmazott meg kedvezőtlen véleményt.
A teljes elemzés ITT érhető el.
Borítókép: Volodimir Zelenszkij (Fotó: MTI/EPA/AAP/Lukas Coch)
