Petri Sarvamaa, az Európai Néppárt finn képviselője a sajtótájékoztatón elmondta: az Európai Bizottság „nagyon szűken” értelmezte feladatát, amikor konkrét magyarországi korrupciós ügyeket és érdekösszefonódásokat kifogásolt a közbeszerzések kapcsán.
Véleménye szerint ez csupán egy szelete a magyarországi jogállamisági problémáknak. Mint mondta, lehetséges, hogy Magyarország most elkezdett a jó irányba haladni, de magyar kormány által javasolt 17 intézkedés kapcsán, „amiket sikerült gyorsan átnyomniuk a magyar parlamentben” még nem vonható le az a következtetés, hogy Magyarországon helyreállt a jogállamiság.
– Azt várjuk az Európai Bizottságtól, hogy jövő kedden az általunk elmondottakkal összhangban értékelje a helyzetet, mi fenntartjuk, hogy továbbra is vannak kockázatok Magyarországon.
Arra számítunk, hogy a bizottság javasolni fogja a tanácsnak az uniós források felfüggesztését, az összeg nagysága vita kérdése lehet
– hangsúlyozta.
Eider Gardiazabal Rubial spanyol szocialista képviselő hangsúlyozta: a jogállamisági feltételrendszerről szóló rendelet célja az uniós költségvetés védelme, és nem az egyes kormányok szankcionálása. Véleménye szerint, a magyar kormány által javasolt intézkedéscsomag 17 javaslata közül csupán kettő megfelelő, és a magyar kormány eddig csak hármat hajtott végre közülük.
A képviselő kétkedését fejezte ki, hogy az Európai Bizottság helyesen használja-e mechanizmust, és arra kérte fel a testületet, hogy tartsa fenn az uniós források befagyasztásával kapcsolatos javaslatot Magyarország vonatkozásában.
Moritz Körner az EP Renew frakciójának német képviselője szerint az Európai Bizottság nem értelmezi megfelelően a mechanizmust, és nem él az az által biztosított eszközökkel. A magyar javaslatcsomag kapcsán azt mondta, hogy mivel még csak most születtek meg a jogszabályok, a bizottságnak vissza kellene tartania az uniós forrásokat legelső lépésben, egészen addig, míg a magyar kormány a gyakorlatban nem bizonyítja, hogy a jogszabályok működnek. Hozzátette:
amennyiben az uniós bizottság elfogadja a magyar kormány ígéreteit, akkor Ursula Von der Leyen, a testület elnökének személyes felelőssége merül fel, hogy nem tett semmit a magyarországi korrupció felszámolásáért.
Daniel Freund, az uniós parlament Zöldek frakciójának képviselője elmondta: számos bizonyíték áll rendelkezésre a magyar kormány korrupciójáról. Az uniós pénzek elkötése szervezett módon zajlik a legmagasabb szintről, Orbán Viktor miniszterelnök utasítására – jelentette ki.
Freund is egyetértett azzal, hogy az Európai Bizottság „túl szűk értelemben” tett eleget feladatának, mivel Magyarországon a korrupción kívül számos más jogállamisági probléma van. Véleménye szerint a magyar kormány által javasolt 17 intézkedés egyike sem javítja a jogállamiság helyzetét Magyarországon, mivel nem nyújt megoldást a többi között a bírói függetlenséggel kapcsolatos aggályokra, és a korrupciót felszámolni hivatott Integritás Hatóságnak nincs bűnüldözői jogosultsága.
A magyar igazságszolgáltatást foglyul ejtette a kormány, Orbán Viktor rokonai tovább élvezhetik a büntetlenséget
– hangoztatta.
Daniel Freund azt javasolja a bizottságnak, hogy először tartsa vissza az uniós forrásokat, aztán hosszú távon kövesse nyomon az új magyar jogszabályok végrehajtását és alkalmazását, és ha pozitív eredményhez vezetnek, akkor Magyarország megkaphatja az uniós pénzeket.
Az Európai Tanács decemberben, míg az Európai Bizottság november 19-én vizsgálja felül a magyar helyzetet.
