Brüsszel elhibázott szankciói elbuktak, az uniós vezetők elkezdtek hazudozni

Az ukrajnai háború fejleményei és az Európai Unió tagállamaira nehezedő rendkívüli szankciós infláció együttesen mára világossá tette, hogy a brüsszeli elit által diktált szankciós politika nem érte el a célját, nem törte meg az orosz haderőt, ugyanakkor válságba sodorta a kontinens országait. Az Orgió kétrészes összeállításában bemutatja, hogy milyen ellentmondások feszülnek az EU vezetőinek szankciókról szóló nyilatkozatai és a valóság között – olvasható az Origó cikkében.

„Putyin el fog bukni és Európa győzedelmeskedik”

A deklarált cél és a szankciók következményei között feszülő súlyos ellentmondást újabban egyes brüsszeli tisztviselők azzal próbálják tompítani, hogy letagadják, esetenként egyenesen elhazudják korábbi nyilatkozataikat, illetve az unió testületeinek eddigi álláspontját. A legkínosabb „újmúlt”-gyártási kísérlet Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő nevéhez fűződik, aki november 14-én Brüsszelben, az EU-tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatóján a következőképpen fogalmazott: „Nyilvánvaló, hogy a szankcióink gyengítik az orosz gazdaságot. Gyengítik Oroszország képességét, hogy technológiát fejlesszen és vásároljon. Soha nem számítottunk arra, hogy a szankciók véget vetnek a háborúnak, de biztos, hogy gyengítik az orosz hadsereg anyagbeszerzési képességét, főként annak fényében, hogy milyen óriási veszteségeket szenved el Oroszország a harcmezőn. Gyengítették a képességét, hogy egy terroralapú háborút vezessen az ukrán nép ellen.”

Túl azon, hogy Borrell a gondolatmenetén belül is ellentmond önmagának, hiszen

egyszerre állítja azt, hogy nem számítottak arra, hogy a szankciók véget vetnek a háborúnak, majd azt fejtegeti, hogy mennyire gyengítették az orosz haderő képességeit.

Utóbbi szempont nyilvánvalóan azt a célt szolgálná, hogy a háború mielőbb véget érjen, tehát valójában most is ez a cél, de Borrell okfejtése már az alapjainál hibás: a szankciók abban a formában, ahogy az unió bevezette, nem alkalmasak az orosz gazdaság és ezáltal a haderő megtörésére. A magyarázkodások azért történnek, mert ezt a tényt nem hajlandók elismerni Brüsszelben, ragaszkodnak a hibás szankciós politikájukhoz. Arra, hogy milyen megfontolások állnak a háttérben, a későbbiekben még számos nyilatkozat felidézésével kitérünk, de egyelőre folytassuk az EU vezetőinek hangzatos szankciópárti kijelentéseivel.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke még szeptember végén is azt hangsúlyozta, hogy „a szankcióink kemény ütést vittek be Putyin rendszerének. Nehezebbé tették számára, hogy fenntartsa a háborút.” Szintén egy szeptemberi nyilatkozatában úgy fogalmazott: „Putyin el fog bukni és Európa győzedelmeskedik. […] Világossá akarom tenni, a szankciók maradnak.” A bizottsági elnök a korábbi nyilatkozataiban még tavasszal, az éppen aktuális szankciós csomagok elfogadásakor többször hangsúlyozta, hogy a céljuk elszigetelni Oroszországot és

elvonni azokat a forrásokat, amelyekből „a barbár háborúját finanszírozza”.

Ha ez sikerült volna, akkor Oroszország most már nem tudná fizetni a háborút – tehát a szankciókkal véget vetettek volna neki. Mivel ez nem történt meg, nyilvánvaló, hogy sikertelen az embargós politika.

„A célunk, hogy nyomást gyakoroljunk a Kremlre, hogy fejezze be a háborút”

Egyértelműen a háború befejezésének kikényszerítését határozta meg a szankciók céljaként Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is több alkalommal.

Áprilisban egy Twitter-bejegyzésében úgy fogalmazott:

Az EU a nemzetközi partnereivel együtt kemény szankciókat vetett ki Oroszországra. A célunk, hogy nyomást gyakoroljunk a Kremlre, hogy fejezze be a háborút. Ezeknek a szankcióknak megvan az ára nekünk is Európában. De ez az ár a demokrácia és a szabadság megvédéséért. Bármely kísérlet a szankciók megkerülésére vagy Oroszország segítésére meghosszabbítaná a háborút és még több élet elvesztéséhez vezetne.

Ugyancsak itt írt arról az Európai Tanács elnöke, hogy az EU legfőbb prioritása, hogy véget vessen a háborúnak, és megvédje az ukrán embereket.

Michel egy május 9-i sajtókonferencián szintén világosan kijelentette:

Meg vagyunk győződve arról, hogy a szankciókkal mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy megtörjük az orosz háborús gépezetet.

Az Európai Külügyi Szolgálat összefoglaló oldalán az alábbi címmel írtak a szankciókról: EU-szankciók Oroszország ellen az ukrajnai háború befejezéséért.

A cikk szerint a szankciók növelik a nyomást Oroszországon, hogy véget vessen az illegális ukrajnai inváziójának. Azóta fél év telt el, a háború pedig még mindig tart – hosszabb ideje, mint eredetileg bárki gondolta volna.

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.

Borítókép: Olena Zelenszkát, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök feleségét fogadja Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az uniós törvényhozó testület strasbourgi épületében 2022. szeptember 14-én (Fotó: MTI/AP)