időjárás °C Melinda , Vivien 2022. december 2.
logo

Romba döntik a szankciók Európát

Bertha László
2022.11.17. 08:30
Romba döntik a szankciók Európát

Brüsszel szankciós politikája energiaválságot és súlyos inflációs helyzetet idézett elő Európában. Az euróövezet 19 országában az összesített infláció mértéke mostanra a 11 százalékhoz közelít, ami a legmagasabb ráta az euró bevezetése óta. A háborúnak azonban nemcsak vesztesei és nyertesei, hanem vámszedői is vannak.

Jelenleg több ezer szankció van érvényben Oroszországgal szemben, amelyek többsége teljes legitimitást élvez az uniós tagállamok részéről, hiszen az ukrajnai háború kirobbantása nem maradhat válaszlépések nélkül a nemzetközi színtéren. E szankciók közül kivételt képeznek azonban azok, amelyek az orosz energiaszektort érintik, hiszen Európa függőségi helyzetben van. Mindezt jól mutatja, hogy tavaly az Európai Unió teljes gázfogyasztásának negyven százalékát, míg kőolaj-felhasználásának közel harminc százalékát biztosította Oroszország. Ezen szankciók tehát valójában nem a háborús agresszornak, hanem Európának és az európai embereknek ártanak.

A Brüsszel által már elfogadott szén- és olajszankciók, illetve a rendre lebegtetett gázszankciók hatására kialakult az energiaválság, azaz a földgáz és a kőolaj világpiaci árának drasztikus emelkedése, valamint az infláció gyors mértékű növekedése az egész kontinensen. Az energiaforrások világpiaci árgrafikonját látva megállapítható, hogy a háború önmagában nem indokolt ilyen mértékű emelkedést a tőzsdéken. Míg a háború kitörését megelőzően húsz euró környékén jegyezték a földgáz egységárát a holland gáztőzsdén (TTF), ez az érték megötszöröződött a bevezetett, illetve bevezetni kívánt brüsszeli szankciók hírére. A szankciók lebegtetése minden esetben drágulást ért el a földgáz, a kőolaj, valamint a villamos energia esetében is, mivel utóbbi a földgáz árához van kötve.

Az energiahordozók ára a piac minden területére hatást gyakorol, ennek következtében – például a műanyag csomagolóanyagok vagy a műtrágya áremelkedésével – drágul a termékek előállítása és szállítása is, s ez különösen szembetűnő az élelmiszeripar esetében, amivel az emberek nap mint nap szembesülnek. A szankciók következtében elszabaduló infláció mind az euróövezet országaiban, mind a nemzeti valutát használó tagországokban – sok esetben évtizedes – rekordokat döntöget. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy az Európa legerősebb gazdaságának számító Németországban hetven éve nem volt olyan mértékű infláció, mint napjainkban. A számok mögött ugyanakkor emberek, családok sokaságának életéről és jólétéről van szó. A rezsiköltségek növekedése és a szankciós infláció nemcsak az alsóbb rétegeket, hanem immár a középosztályt is veszélyezteti Európa-szerte.

Miközben Európának recesszióval, energiahiánnyal, az euró­pai embereknek pedig az árak emelkedésével – és várhatóan növekvő munkanélküliséggel – kell megküzdeniük, addig Oroszország és az Egyesült Államok extraprofitra tesz szert az energiaválságból. A Gazprom 2022 első felében mintegy 41 milliárd dollárnyi rekordnyereséget ért el, míg az amerikai olajvállalatok csak a háború kitörése óta kétszázmillió dolláros extraprofitra tettek szert, emellett a palagáz kitermelése és a cseppfolyósított gáz (LNG) európai exportja is új lendületet kapott. Brüsszel a szankciós politikával végeredményben saját magát lőtte lábon, mert képtelen volt felismerni és érvényesíteni saját érdekeit a globális politikai és gazdasági rendszerben.

A háborúnak és a szankcióknak ugyanakkor nemcsak nyertesei és vesztesei, hanem vámszedői is vannak. Talán nem véletlen, hogy Soros György amerikai milliárdos befektető már 2014-ben, a Krím félsziget orosz annektálásakor több tucat energiavállalat részvényeiből vásárolt be abban bízva, hogy az annexió közvetett módon energiaválságot idéz elő az európai földrészen. Az orosz energiaszektort célzó európai ­szankciók 2014-ben végül nem kerültek napirendre, mivel az akkori német kancellár, Angela Merkel az amerikai lobbierő dacára is ellenezte azokat. Ma azonban már Olaf Scholznak hívják a német kancellárt. A szociáldemokrata–zöld német kormánykoalíció és Brüsszel elhibázott szankciós politikája megpecsételte Európa sorsát. Az energiaszankciók és az energiaválság valósággá vált, amely a tőzsdei spekulánsok számára is évtizedek óta nem látott haszonszerzéssel kecsegtet. A háború árát a globalisták eközben velünk, európai és köztük magyar emberekkel fizettetik meg.

A szerző a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elemzője

Borítókép: A Gazprom orosz gázipari cég olajipari leányvállalatának, a Gazpromneft MNZP-nek a moszkvai olajfinomítója 2022. október 27-én (Fotó: MTI/EPA/Makszim Sipenkov)

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.