időjárás 4°C Aida , Karolina 2023. február 2.
logo

Offenzívát indít a bűnözés ellen az új svéd kormány

Bugnyár Zoltán (Uppsala)
2022.11.07. 06:59 2022.11.07. 10:13
 Offenzívát indít a bűnözés ellen az új svéd kormány

Alig több mint két héttel az új jobboldali svéd kormány megalakulása után, szombat este nyolc-tíz lövéssel agyonlőttek egy fiatalt a Stockholmtól 180 kilométerre fekvő Gävlében. A rendőrség közlése szerint az áldozat kapcsolatba hozható szervezett bűnözői körökkel. A városban ez volt a második halálos kimenetelű lövöldözés egy héten belül, országosan pedig ő volt az 57. halálos áldozata annak a 341 lövöldözésnek, amely idén Svédországban történt. A választási kampány során a jobboldali pártok, különösen a legnagyobb, a Svéd Demokraták paradigmaváltást ígértek a bűnüldözésben. Kormányra kerülésükkel a célokon nem változtattak, ugyanakkor határidőt nem tűztek ki.

Az utóbbi években bűnüldözésre a már korábbi, baloldali kormány is rekordösszeget különített el a 2022-től 2024-ig tartó időszakra, a most hivatalba lépett kabinet újabb ötmilliárd koronát (190 milliárd forintot) tervez hozzáadni, amely elsősorban a rendőrség költségvetését fogja hizlalni. A pluszforrások biztosításával eddig sem volt gond, ugyanakkor hiába kapott folyamatosan több pénzt a rendőrség, a nemzetbiztonsági szakszolgálat, az ügyészség és a megelőzésben elvileg aktív szociális szolgálatok, az elmúlt években továbbgyűrűzött az erőszakhullám a skandináv országban gyakorlatilag kivétel nélkül a bevándorló hátterű bandákhoz köthetően.

Johan Pehrson, a Liberálisok párt, Jimmie Akesson, a Svéd Demokraták párt, Ulf Kristersson, a svéd Mérsékelt Párt és Ebba Busch, a Kereszténydemokrata Párt elnöke (b-j) a megalakítandó kormányról tartott stockholmi sajtóértekezletre érkezik 2022. október 14-én. Svédországban szeptember 11-én tartottak parlamenti választásokat. MTI/EPA/TT Hírügynökség/Jonas Ekströmer

Gunnar Strömmer, a jobbközép Mérsékelt Párt igazságügyi minisztere a csomag bejelentésekor igen élesen fogalmazott a jelenlegi helyzetről. A tárcavezető szerint rendszerszintű fenyegetést jelent az ország számára a bűnözés, ezért a komoly forrásbővítés mellett paradigmaváltást hajtanak végre. Az igazságügyi miniszter szerint nemcsak a tendencia megfordítása a cél, hanem – mint Dániában – a szervezett bűnözés visszaszorítása is. Az elmúlt években a kisebbik skandináv országban is súlyos problémát jelentett a migránsbűnözés, ám mind a jobb, mind a baloldali kormányok elkötelezettek voltak ennek mérséklésében. A szervezett bűnözés  elleni küzdelem eszközeként három úgynevezett „bandepakke”-t – bandacsomagot – vezettek be Dániában, és hamarosan érkezik a negyedik is. 

Ezek többek között szigorúbb büntetéseket, például a  szervezetten, illetve egyes, no-go zónákban elkövetett bűncselekmények esetében dupla büntetési tételeket tartalmaznak. 

Bevezették az úgynevezett ellenőrzési zóna fogalmát, amelyet súlyos bűncselekmény elkövetése után jelölhet ki a helyi rendőrség korlátozott időre. Ezekben a körzetekben konkrét gyanú nélkül, szúrópróbaszerűen, akár motozással is ellenőrizhetőek az emberek, illetve a zónán belüli autók – ennek célja elsősorban a fegyverek és a robbanóanyagok felkutatása. Egy másik fontos újítás volt, amellyel a bandák működését kívánták megnehezíteni, a távoltartási zóna létrehozása, ami azt jelenti, hogy a büntetését letöltő bűnöző akár tíz évig is távol tartható korábbi „működési” helyétől. 

Koppenhága továbbá bérelt 300 börtönhelyet Koszovóban, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a büntetésüket letöltő migrációs hátterű bűnözők onnan szabadulásukat követően, Dánia érintése nélkül, azonnal hazatoloncolhatóak legyenek. 

Feltehetően már jövőre elkezdik betölteni a frissen felújított börtönhelyeket.

A svéd jobboldal nemcsak ígérte a kampány alatt a szigorú fellépést a bűnbandák ellen, hanem kormányra kerülésével hozzá is kezdett ennek előkészítéséhez. Ulf Kristersson kabinetje a fenti dán modell átvételét tervezi, helyenként még radikálisabbá téve azt. Példa erre a névtelen tanúskodás bevezetésének javaslata. Dániában ehhez bírósági határozat kell, ami azt is jelenti, hogy soha nem lesz teljesen anonim az eljárás, mert a vádlott védője megismerheti a személyazonosságot. Ugyanakkor Stockholm teljes anonimitást ígér annak érdekében, hogy megtörje a különböző klánokban, bűnözői csoportokban és a félelemben élő lakosság körében a „csend kultúráját”. Ennél is radikálisabb az az elképzelés, hogy Svédországban bűncselekménnyé akarják minősíteni már magát a bandatagságot is. 

A kormány célja világos, ugyanakkor ami a halálos lövöldözések trendjének megfordítását illeti, a kabinet nem tud egyértelmű határidőt szabni. 

Nagyon nehéz pontosan megmondani, hogy az új politika mikor fog „beütni” – mondta az igazságügyi miniszter, ugyanakkor hozzátette, megítélése szerint a svéd történelem legnagyobb szervezett bűnözés elleni offenzíváját indítják. Dániában jelentős sikereket értek el a folyamatosan szigorodó jogi környezettel és az innovatív bűnüldözői megoldásokkal. Jól jelzi ezt például, hogy idén az országban összesen nyolc, bandákkal összefüggő lövöldözés történt, amelyek közül kettő volt halálos. Ugyanebben az időszakban Svédországban 341, amelyből 57 követelt halálos áldozatot, ami ordító különbség még akkor is, ha tekintetbe vesszük, hogy az utóbbi országban duplaannyian élnek, mint az előzőben.

 

Borítókép: svéd rendőrautó járőrözik (Fotó: Bugnyár Zoltán)

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.