Marcel Ciolacu, a kormányzó román Szociáldemokrata Párt elnöke felkérte Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy járjon közben a nemzeti kisebbségekről szóló törvény felülvizsgálata érdekében, amely „korlátozza az Ukrajnában élő román gyermekek anyanyelven való tanulási jogát”.
A bukaresti külügyminisztérium ezt megelőzően közleményben fogalmazott meg kifogásokat az új ukrán kisebbségi törvénnyel kapcsolatban, és kifejezte, hiányolja a tartalmas párbeszédet az Ukrajnában élő román közösség képviselőivel. A Bogdan Aurescu vezette külügyi tárca sajnálatosnak tartja, hogy a kijevi parlament egy „hiányos, jogszűkítéseket lehetővé tevő, az országban élő nemzeti közösségek igényeit figyelmen kívül hagyó” jogszabályt fogadott el. Bukarest egyben arra szólította fel Ukrajnát, kérjen újabb ajánlást az ügyben a Velencei Bizottságtól és ültesse is át a gyakorlatba az Európa Tanács alkotmányjogi konzultatív testületének javaslatait.
A román külügyi állásfoglalás szerint az új törvény nem javítja ki az oktatási, valamint a nyelvtörvényben megfogalmazott jogszűkítéseket. Románia észrevételeiről Aurescu levélben tájékoztatta Dmitro Kuleba ukrán külügyminisztert.
Radu Petrasescu, az egyik legrégebbi észak-bukovinai román oktatási intézmény, a ciudei iskola igazgatója állítja: az új jogszabály súlyosbítja az anyanyelvi oktatáshoz való jog problémáját. A Libertatea portálnak nyilatkozó Petrasescu arra emlékeztetett, hogy 2023. szeptember 1-jén lép életbe a kisebbségek anyanyelvű oktatáshoz való jogot csökkentő törvény. – Összeomlás következik az oktatásban – fogalmazott az igazgató. A román portál által megkérdezett ukrajnai románok egybehangzóan állítják: már nem bíznak abban, hogy valaha visszatérhetnek a korábbi szabályozásra, amikor a legtöbb tantárgyat anyanyelvükön tanulhatták a diákok. Több ukrajnai román iskolaigazgató, polgármester legalább az átmeneti időszak meghosszabbítását kéri.
Senki sem áll készen arra, hogy átálljon a tantárgyak nagy részének ukrán nyelvű oktatására
– mondta Radu Petrasescu. Szerinte ha csak heti két-három óra marad a román nyelv és irodalom tanítására az iskolákban, egyre kevésbé fogják beszélni a románt, és ezzel az etnikai identitás is megroppan. Ukrajnában – a Csernovici régióban, Kárpátalján, illetve Észak-Bukovinában – több mint négyszázezer románul beszélő ember él, egy részük románnak, de sokan közülük moldovainak vallják magukat.
