„Válságos időszakot élünk Kárpátalján”

Sokszor tizenhat-húsz órán keresztül nincs villamos áram, így rendkívül nehéz a mindennapi boldogulás – számolt be a lapunknak adott interjúban Darcsi Karolina arról, hogy az orosz–ukrán háború miatt jelenleg Kárpátalja is súlyos áramkimaradásokkal küzd. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) politikai, kommunikációs titkára arról is beszélt, hogy a kárpátaljai magyar oktatási intézmények tele vannak, és a problémák ellenére folyamatos a tanítás.

– Mennyire befolyásolja a megélhetésüket a háború, meg tudják-e venni a lakosok a szükséges élelmiszereket, egyéb termékeket?

– Szerencsére még  meg tudják venni, de nehéz, válságos időszakot élünk. A termékek elérhetőek, a vállalkozóknál az áramkimaradásokból adódóan ugyanakkor jó néhány napig kaotikus volt a helyzet. Amikor nem volt áram, a pékségekben például nem tudtak sütni, és néhány napig egy-egy településen nem lehetett kenyérhez hozzájutni.

Az jelenthet még problémát, hogy az emberek nem tudnak tárolni úgy, mint korábban.

Mindenki tartós élelmiszereket próbál beszerezni, amelyek nem igényelnek hűtést vagy elektromos energiát ahhoz, hogy tárolni tudják őket. Az üzleteknek megcsappantak a készleteik, például a romlandó termékeké, abból kevesebbet látunk a polcokon, kevesebbet rendel például hús- vagy tejipari termékekből a vállalkozó, mert a hűtőket működtetni kell, és amikor nincs villamos energia, tönkremegy az áru.

– A háború elején sok kárpátaljai magyar is elhagyta a szülőföldjét, mennyire tapasztalható jelenleg az elvándorlás?

Nagyon sokan visszajöttek, mindennap lehet hallani magyar szót a településeken.

A férfilakosság hiányzik a leginkább, a hadköteles korúak, de ők korábban is már külföldre, Magyarországra vagy más európai uniós országokba jártak vendégmunkára. Az oktatási intézmények tele vannak, nem lett kevesebb első osztályos az idei tanévben, mint mondjuk tavaly volt. Nagyjából ugyanannyi első osztályos gyerekünk van, mint a Vajdaságban. Leginkább azt tudom mondani, hogy az áramkimaradás sem ösztönözte jobban arra az embereket, hogy itt hagyják a vidéket. Talán ebben az adventi időszakban nekünk magunknak, kárpátaljai magyaroknak is tanulnunk kellene, a Jóisten talán azt akarja nekünk megtanítani, hogy ki kell tartani, várni kell a fényre a sötét áramkimaradásokban. Várni kell a megváltásra, a békére, Krisztus születésére.

– Hogyan támogatja a magyar állam a kárpátaljai közösség fennmaradását?

A magyar államnak óriási hálával tartozunk, a háború kitörése óta Magyarország a legnagyobb humanitárius segélyprogramját indította el, az ide érkező menekültek, valamint az idősek, a betegek ellátásában óriási segítséget nyújtott a helyi önkormányzatoknak.

Az anyaország és a Kárpát-medence más testvértelepülései által küldött szállítmányok nagyban segítették azt, hogy a vidéken élők ki tudjanak tartani és az ide érkező menekültek is megfelelően tudjanak itt élni. Ha nem kapjuk meg ezeket a támogatásokat, illetve különböző adományokat, segélyszállítmányokat, akkor humanitárius katasztrófa alakult volna ki. Mindemellett az anyaországból érkező segélyszállítmányok egy része megy tovább Belső-Ukrajnába, ahol talán még inkább szükség van rá, a háború sújtotta övezetekbe is szállítanak belőle, tehát jut ide is, oda is. Továbbá az is nagyon pozitív, hogy folytatódnak azok a korábban meghirdetett programok, amelyek az elmúlt években a határon túli magyarságnak a szülőföldön való megmaradását, boldogulását segítették. A különböző szociális támogatások, az egészségügyi dolgozóknak, a pedagógusoknak, a gyerekeknek a beiskolázási támogatása mind-mind hozzájárul ahhoz, hogy ebben a háborús helyzetben az itthon maradottak itt tudjanak élni.

– A fennmaradáshoz az is fontos, hogy a kárpátaljai magyarság megőrizhesse alapvető jogait. A háborús körülmények között napirenden van-e Ukrajnában az ott élő nemzeti kisebbségek helyzetének rendezése?

– Annak ellenére, hogy háború dúl az országban, az ukrán parlament éppen a napokban fogadta el a kisebbségekről szóló új törvénytervezetet, amely rendezni fogja az országban élő nemzeti kisebbségek sorsát. A szöveghez a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség is megfogalmazta az észrevételeit, és elküldte az ukrán képviselőknek azzal a javaslattal, hogy tegyék meg a módosításokat. Fontos lenne, hogy európai módon kezeljék a kisebbségeket.

Borítókép: Darcsi Karolina, a KMKSZ kommunikációs titkára (Fotó: Facebook)