Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter az interjúban kiemelte, hogy már augusztusban, a kormányalakítás után stratégiai megállapodást kötöttek az Európai Bizottsággal. Ugyanakkor az Európai Parlament nagy nyomást fejtett ki a bizottságra, de ha valaki objektíven, szakmai alapon vizsgálja a magyar parlamentben elvégzett törvényalkotási munkát, akkor láthatja, hogy a következő hónapokban felszabadíthatjuk a Magyarországnak járó felfüggesztett EU-s pénzek egy részét.
Mint mondta, a bizottság által előírt feltételek, a 27 „mérföldkő” túlnyomó többségét már teljesítették, így felállították az Integritás Hatóságot, amely működik is.
Ugyanakkor az új hatósággal kapcsolatban őszintén meg kell mondani, hogy a bizottság jelenlegi kritikája nem korrekt, hiszen a testület egy folyamatot kívánt szabályozni, nem pedig személyekről akart tárgyalni – tette hozzá Gulyás Gergely, aláhúzva, hogy a kormány a bizottság minden igényét átültette a jogszabályokba, és a törvényileg szabályozott folyamatban egyáltalán nem volt befolyása arra, hogy ki legyen a hatóság elnöke vagy kik legyenek az alelnökök.
Ezért teljességgel inkorrekt a folyamat lezárulta után azt mondani, hogy a három alelnök közül az egyik elfogadhatatlan a bizottság számára – jelentette ki.
Arra a kérdésre, hogy a kormány mihez kezd ebben a helyzetben, elmondta, hogy a bizottság javaslatának megfelelően járnak el, és nem kezelik kiemelt ügyként, hogy ki a hatóság alelnöke.
Várjuk a bizottság tervezetét arról, hogy miként lehet európai módon leváltani egy független hatóság alelnökét
– fogalmazott a miniszter.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung által említett Elios-üggyel kapcsolatban kifejtette, hogy az Integritás Hatóság olyan ügyeket is vizsgálhat, amelyekben nincs ügyészségi eljárás, függetlenül attól, hogy EU-s finanszírozású projektről van-e szó.
Megjegyezte: az ügy egy évtizede történt, és jó jelnek tekinthető, ha ilyen hosszú idő után ez a legnagyobb vád, különösen, ha ezt összehasonlítjuk az Európai Parlament jelenlegi korrupciós botrányával.
Arra a kérdésre, hogy Magyarország miért nem csatlakozik az Európai Ügyészséghez, azt mondta, hogy a csatlakozás elutasítása szuverenitási kérdés, ugyanakkor az ügyészség vezetője szerint sokkal jobb az együttműködés Magyarországgal, mint más, a szervezethez csatlakozott tagállamokkal. Hozzátette, hogy az Integritás Hatóság bírói végzéssel büntetőeljárást indíthat, ha bűncselekményre utaló jelek merülnek fel.
