Kázmér 2024. március 4.
logo

Kijev csak új köntösbe csomagolta a nemzeti kisebbségekről szóló törvényét

Tóth Loretta
2022.12.15. 15:43 2022.12.15. 17:06
Kijev csak új köntösbe csomagolta a nemzeti kisebbségekről szóló törvényét

– A hatályos ukrán jogszabályok továbbra is hátrányosan érintik a kisebbségeket és fenntartják a kárpátaljai magyarok jogfosztottságát – reagált a Magyar Nemzet megkeresésére Paczolay Máté külügyi szóvivő azzal kapcsolatban, hogy az ukrán parlament kedden egy új törvényt fogadott el a nemzeti kisebbségekről. A külügyi szóvivő kitért arra is: a törvény továbbra sem biztosítja a nemzeti szimbólumok szabad használatát, megnehezíti a kisebbségi szervezetek támogatását és ellehetetleníti a kisebbségi nyelven működő médiumok működését, ahogy kimarad belőle az erőszakos asszimiláció tilalma is.

A hét elején új törvényt fogadott el az ukrán parlament a nemzeti kisebbségekről, s ezzel egy időben – a magyar távirati iroda által is szemlézett Interfax-Ukrajina hírügynökség szerint – hatályon kívül helyezte a korábbit. A hivatalos tájékoztatás szerint az előterjesztés rögzíti a „nemzeti kisebbségek (közösségek)” fogalmát, a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogait és kötelezettségeit, képviselőinek jogait és azok érvényesítését szolgáló állami politika sajátosságait, valamint a központi végrehajtó szerv hatásköreit a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek védelme terén.

A magyar álláspont évek óta világos

Mint ismeretes, a magyar kormány és a kárpátaljai magyar kisebbség szervezetei évek óta sürgették Kijevet, hogy rendezze az ukrajnai kisebbségek védelmét garantáló jogszabályt, tekintve, hogy a 2018-ban elfogadott oktatási törvény nyelvi cikkelye, valamint az ukrán mint államnyelv működéséről szóló 2019-es jogszabály, közismertebb nevén a nyelvtörvény egyaránt csorbította az Ukrajnában élő kisebbségek jogait. 

Egyebek mellett a kisebbségi nyelvhasználatot korlátozó nyelvtörvény volt a fő oka annak is, hogy a magyar kormány eddig nem járult hozzá Ukrajna NATO csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséhez. Ezzel kapcsolatban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter november végén a NATO-külügyminiszterek bukaresti találkozóján úgy fogalmazott: 

Évek óta világos, hogy a magyar kormány egészen addig nem járul hozzá a NATO–Ukrajna Bizottság formális ülésezéséhez, amíg a kárpátaljai magyarok vissza nem kapják az őket megillető jogokat.

Csak nevében változott a törvény

Az ukrán parlament által kedden elfogadott törvény kapcsán megkerestük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot (KKM), változott-e a magyar álláspont az ügyben. Érdeklődésünkre Paczolay Máté külügyi szóvivő tudatta: a hatályon kívül helyezést követően az ukrán parlament új törvényt fogadott el a kisebbségekre vonatkozóan, így gyakorlatilag csupán a törvény neve változott, annak tartalma lényegében nem. 

A hatályos ukrán jogszabályok továbbra is hátrányosan érintik a kisebbségeket és fenntartják a kárpátaljai magyarok jogfosztottságát

– emelte ki a külügyi szóvivő. Paczolay Máté kitért arra is: a törvény továbbra sem biztosítja a nemzeti kisebbségek képviselői számára a politikai képviselethez való jogot, és nem rendelkezik a helyi politikában vagy közigazgatásban való képviselet lehetőségeiről. „Nem biztosítja a nemzeti szimbólumok szabad használatát, megnehezíti a kisebbségi szervezetek támogatását és ellehetetleníti a kisebbségi nyelven működő médiumok működését, ahogy kimarad belőle az erőszakos asszimiláció tilalma is” – húzta alá.

Borítókép: Ungvári Magyar Tannyelvű Elemi Iskola és Drugeth Gimnázium (Fotó: Mirkó István)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.