Korábban ugyanis egyre többen kételkedtek abban, hogy az orosz elnök részt vesz-e a háború megtervezésében. Az ISW elemzői rámutattak: hasonló okok állhatnak amögött, hogy Moszkva igyekezett megerősíteni Geraszimov szerepét is a háborúban, miután az utóbbi időben nem tudtak az orosz erők kézzelfogható eredményeket elérni. Rámutattak arra is, a Kremlben egyre sürgetőbbé válik, hogy ellensúlyozzák a csecsen köztársasági elnök, Ramzan Kadirov és a Jevgenyij Prigozsin vezette, a háborúban zsoldosaival részt vevő Wagner-csoport növekvő befolyását.
A tél beállta feltehetőleg mindkét félnek az előnyére fog válni – vélekednek a katonai elemzők –, ugyanis a befagyott talaj minden bizonnyal az ukrán és az orosz előrenyomulást is segíteni tudja.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a napokban figyelmeztetett is, Moszkvának elegendő rakétája van ahhoz, hogy súlyos csapásokat mérjen Ukrajnára. Szakértők sem zárják ki, hogy a február 24-i évforduló közeledtével Oroszország még erőteljesebben fogja ostromolni nyugati szomszédját. Az oroszok abban bíznak, hogy az elmúlt hónapokban besorozott háromszázezer tartalékos bevetésével újabb sikereket tudnak elérni a harctéren – vázolta fel Justin Crump, a brit hadsereg egykori tisztje az amerikai AP hírügynökségnek. Putyin nemrégiben arról számolt be, a tartalékosokat a frontvonaltól távol továbbra is kiképezik.
Október óta Moszkva elsősorban arra összpontosít, hogy rakéta- és dróncsapásokkal működésképtelenné tegye az ukrán energetikai infrastruktúrát.
Szakértők szerint a Kreml célja, hogy tárgyalóasztalhoz kényszerítse az ukránokat. Oleh Zsdanov ukrán elemző ugyanis azt mondja, ezek a támadások nem voltak hatással az ukrán haderő képességeire, sőt inkább megerősítették elszántságukat.
Orosz–ukrán háború
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!