A Die Welt napilap Kiril Petkovnak a német médiában elhangzott nyilatkozatát idézte, aki a következőket mondta: „számításaink szerint a háború korai szakaszában az ukrán hadseregnek szükséges lőszerek egyharmadát Bulgária biztosította”. A Die Welt állítása szerint Bulgária mentette meg fegyverekkel nagy titokban Ukrajnát, illetve Kiril Petkov és Aszen Vaszilev voltak a szerzői az úgynevezett bolgár javaslatnak, amelyekkel megkezdődtek az Oroszország elleni uniós szankciók.
A német lap tudósítása azért keltett belpolitikai botrányt Bulgáriában, mert a legutolsó koalíciós kormányban résztvevő pártok vezetői mindvégig tagadták, hogy az orosz invázió idején fegyverekkel látták volna el Ukrajnát. Mint ismeretes Magyarország és Bulgária voltak az egyedüli NATO-tagok, amelyek úgy döntöttek, nem szállítanak fegyvereket Ukrajnába.
Amíg Petkov miniszterelnökként a háború elején megpróbálta az országot nyugati, NATO-pályára irányítani, addig a koalíciós partnere, az oroszbarát Bolgár Szocialista Párt vörös vonalnak jelölte ki az Ukrajnának történő fegyerszállításokat. Petkovéknak nem csak a régi nomenklatúra képviselőivel, hanem a hazai lakosság hetven százalékát kitevő oroszbarát közvéleménnyel is számolnia kellett. Jelenleg Petkov és Vaszilev ellenzéki politikusok, akik úgy szeretnének visszakerülni a hatalomba a várható előrehozott bolgár parlamenti választások előtt, hogy – megtörve a hallgatást –, elmondják Bulgária valódi szerepét a tavaly tavaszi eseményekkel kapcsolatban.
Ukrajna 2022 tavaszán súlyos üzemanyag- és (főleg szovjet kaliberű) lőszerhiányban szenvedett, ám a megmentés egy váratlan országtól jött, mégpedig Bulgáriától
– írja a német napilap saját kutatásaira, a Kiril Petkovval, Aszen Vaszilevvel, illetve Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel készült interjúkra alapozva.
A cikk ugyanannak a médiacsoportnak (Alex Springer) egy másik lapjában is megjelent, felvázolva, hogyan vettek igénybe Petkovék bolgár és más közvetítő cégeket, hogy folyosókat nyissanak meg a földön és levegőben Románián, Magyarországon és Lengyelországon át, hogy ellássák Kijevet az életbe vágóan fontos fegyverekkel, lőszerekkel és dízel üzemanyaggal a háború kritikus pillanataiban. Az Epicenter hírportál érdekességként megemlíti Magyarország esetét, amelyről tudvalevő, hogy hivatalos politikája nem engedélyezi a fegyverek áthaladását a szomszédos Ukrajnába. Ugyanakkor tavasszal voltak olyan adatok a készletekről, amelyek mind a „semleges” Szerbián, mind Magyarországon keresztül mentek át, és egyik ország sem emelt kifogást.
A gázolaj, amelyet Bulgária szállított, szintén érdekes téma, ugyanis a dízelolajat a Lukoil tulajdonában lévő fekete-tengeri finomítóban párolták le orosz nyersolajból és szállították Ukrajnába.
„Bulgária az ukrán dízelüzemanyag egyik legnagyobb exportőre lett, és időnként Ukrajna igényeinek negyven százalékát fedezte” – mondta Aszen Vaszilev volt pénzügyminiszter a Die Weltnek. Vaszilev elmondása szerint ösztökélték a bulgáriai Lukoilt a termelés fokozására, Bulgáriának az előállított üzemanyag csupán felére volt szüksége, a másik fele Ukrajnába ment külföldi közvetítők révén.
Borítókép: Ukrán katonák a kelet-ukrajnai Donyec-medencében lévő Szoledár határában 2023. január 11-én (Fotó: MTI/AP/LIBKOS)
Orosz–ukrán háború
