időjárás 1°C Angelika 2023. január 27.
logo

Máris 2027-re hangol a francia politika

Szőcs László
2023.01.02. 05:52 2023.01.02. 07:47
Máris 2027-re hangol a francia politika

A briteknek az Európai Unióból, Angela Merkel volt kancellárnak pedig a német politikából való távozása elvileg felértékelte a francia államfőt Európában. De Emmanuel Macront hiába választották az óévben — viszonylag könnyen — újra, az orosz–ukrán háború 2023-ban is hosszú árnyékot vethet az elnökségére. Az újév nagy kérdése: tovább erősödik-e a bevándorlásellenes jobboldal?

– Az előző év nagyrészt az elnökválasztásról és a nemzetgyűlési választásról szólt Franciaországban. Emmanuel Macron újrázása történelmileg is figyelemre méltó, ám mivel 2027-ben nem választható újra, azonnal megindult a helyezkedés. Így bizton állíthatjuk: máris javában zajlik a következő elnökválasztási kampány – mondta kérdésünkre Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő, egyetemi oktató. 

A háború kifejezetten hatással volt az elnökválasztási kampányra, mert Macron elnök ki tudta magát emelni a többi jelölt közül, arra hivatkozva: a válságot kell menedzselnie. 

Ez a hivatali előny valószínűleg hozzájárult az újraválasztásához. Mindemellett a háború megkeverte Macron geopolitikai lapjait is: a francia elnök elképzeléseiben szerepe lett volna Oroszországnak, illetve Európa és Moszkva pragmatikus együttműködésének. Ám ezek az elképzelések az új helyzetben értelemszerű nehézségekbe ütköznek. Az atlanti kapcsolat visszaerősödésével párhuzamosan Macron a „szuverén Európáról” vallott koncepciója is visszaszorult az aktuális európai vitatémák között – tette hozzá az elemző.

A két említett választás felerősítette a francia politika átrendeződését, és kérdés, kik tölthetik be az űrt, amelyet a centrista-liberális Macron és emberei hagynak majd maguk után. 

A hagyományos nagy pártok mind teret veszítettek. A Szocialista Párt, a történelmileg egyik legjelentősebb politikai erő három-négy százalékra zuhant vissza, miközben a gaulle-isták, akik pedig a saját szuverenista értékeikkel fordultak szembe, hogy centrista-liberális irányt vegyenek, szintén visszaszorultak. Az ország kétharmada gyakorlatilag ellenzékbe szorult 

mondta lapunknak Alain de Benoist politikai filozófus, aki fél évszázada hozta létre Franciaországban az Új Jobboldal szellemi irányzatot.

További kérdés, hogy a 2024-es európai választásokon érvényesül-e a bevándorlásellenes radikális jobboldal az óévben is megfigyelhető erősödése. Legerősebb politikusuk, Marine Le Pen az elnökválasztás második fordulójában már 13,3 millió szavazatot és a voksok 42 százalékát szerezte meg, míg 2017-ben 10,6 millióan szavaztak rá, ami akkor 34 százalékhoz volt elég. Egy decemberi felmérés szerint a franciák 70 százaléka szigorítana a bevándorláspolitikán. 

A 67 milliós ország lakossága évente mintegy félmillió új jövevénnyel bővül.

MACRON, Emmanuel;
Fotó: Ludovic Marin

A 2022-es elnökválasztás legérdekesebb színfoltja a bizonyos kérdésekben Le Pennél is radikálisabb Éric Zemmour jobboldali publicista és ideológus indulása volt; ő az első fordulóban mintegy 2,5 millió francia bizalmát élvezte. – Először a nemzetet, aztán a családot, majd az apai szerepet, magát az embert, a biológiai nemeket építik le. Fel kell hagyni azzal a szemlélettel, amelyet az elitünk és Macron is vall, hogy az európai egyesült államokban van a jövőnk. Ez az egész az Európa-mániások délibábja, akik anélkül rombolják le a szuverén nemzeteket, hogy legalább európai szuverenitást teremtenének a helyébe – mondta lapunknak Zemmour, amikor legutóbb Budapesten járt.

Ő és Le Pen egyaránt élvezi a magyar kormány megkülönböztetett figyelmét, ugyanakkor az utóbbi időben a magyar és a francia diplomácia is feltűnően kerüli, hogy élezze a feszültséget a kétoldalú kapcsolatokban, noha Budapest és Párizs Európa-politikája a bevándorlástól a genderügyekig több ponton is élesen különbözik.

Mindeközben a politika fókusza – az úgynevezett félelnöki rendszerben némiképpen szokatlanul – a parlamentre tevődött át Franciaországban. – Az „ellazsált” nemzetgyűlési kampány miatt az elnök mögött álló erőknek nincs abszolút többségük. Így vagy egyezségeket kell kötniük az ellenzéki pártok egyes képviselőivel, vagy olyan brutálisnak tartott eszközökhöz nyúlniuk, mint az alkotmány 49-3-as cikkelye, amely lehetővé teszi, hogy szavazás nélkül is törvényeket erőltessen át a kormányoldal. A főbb ellenzéki erők, köztük a jobbközép Köztársaságiak, illetve Le Pen pártja, a Nemzeti Tömörülés (RN) ezért szintén kiemelt jelentőséget tulajdonít a parlamenti munkának. Ezt illusztrálja például, hogy Le Pen ma már kizárólag frakcióvezetőként dolgozik – mondta Soós Eszter Petronella. Az RN, a volt Nemzeti Front élére az ősszel Jordan Bardellát, a mindössze 27 éves európai parlamenti képviselőt választották meg.

Borítókép: A Safak 40 iszlamista mozgalom támogatói „Macron sátán, nem ember” feliratú transzparenssel tüntetnek Isztambulban (Fotó: MTI/AP/Emrah Gürel)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.