Hollandia egy tucatnyi uniós tagállam által támogatott javaslatot terjesztett elő egy központosított uniós szankciófelügyeleti szerv létrehozására, amely központilag, Brüsszelből kezelné a blokk Oroszország elleni szankcióinak tömeges kijátszását – írta meg az uniós ügyekkel foglalkozó Euractiv. „Ez az új főhadiszállás egy figyelőlistát állítana össze azokról az ágazatokról és kereskedelmi forgalmakról, amelyeknél nagy a kijátszási kockázat” – mondta el ezzel kapcsolatban hétfőn Wopke Hoekstra holland külügyminiszter, azzal érvelve, hogy az EU-nak jelenleg „túl kevés kapacitása van az új szankciók elemzésére, koordinálására és előmozdítására”.
A legnagyobb tagállamok támogatják Hága javaslatát
Az új ügynökségnek nem csupán „a hatékonysággal és az adókikerüléssel kapcsolatos információkat és erőforrásokat kellene összegyűjtenie” a holland javaslat szerint, de segítenie kellene az uniós bűnüldöző szerveket is a büntetőintézkedéseket megkerülő országok és jogalanyok elleni vádemelésben – magyarázta Hoekstra a Bruges-i College of Europe-ban tartott beszédében. A holland javaslatot támogató országok listája alapján úgy tűnik, jó esély van arra, hogy az elképzelés valósággá váljon: mintegy tíz uniós ország már alá is írta a javaslatot megfogalmazó hágai dokumentumot, köztük például Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország – írta meg a brüsszeli Politico.
Hoekstra arról is beszélt:
bár Oroszország nagymértékben szenved az EU korlátozó intézkedéseitől, „azokat ugyanakkor tömegesen kijátsszák” – a Politico elemzése azonban más eredményre jutott arra vonatkozóan, hogy mennyi értelme van az orosz gazdaság megroppantását célul kitűző brüsszeli szankcióknak.
Az uniós hírportál emlékeztet: az Európai Unió eddig kilenc szankciós csomagot fogadott el a háború tavaly februári kezdete óta, és már a büntetőintézkedések tizedik csomagja is csak a végső simításokra vár, de nem csak a politika kívánta kifogni a szelet az oroszok vitorlájából – magáncégek tömegei döntöttek úgy, hogy elhagyják Oroszországot. És bár a büntetőintézkedésektől sokan azt várták, hogy térdre kényszerítik velük Moszkvát, s ezáltal kénytelen lesz kivonni csapatait Ukrajnából, ez kilenc szankciós csomag elfogadása után sem történt meg, de ennek ellenére továbbra is jelentős a büntetőintézkedéseken alapuló politika támogatottsága az unión belül.
Az orosz gazdaságot nem törték derékba a szankciók
A szankciós politikában részt vevő uniós diplomaták és tisztviselők többsége a lap szerint azt hangsúlyozza, hogy a cél tulajdonképp soha nem az volt, hogy Oroszországot rávegyék csapatai visszavonására, mindössze gyengíteni kívánták Moszkva háborús gépezetét azzal, hogy nem járulnak hozzá a „különleges katonai művelet” finanszírozásához. A bizakodó előrejelzések ellenére azonban az orosz gazdaság egyáltalán nem omlott össze. Az orosz központi bank időben történő beavatkozása, a megmaradt energiaexportból származó bevételek és az új piacok felé való nyitás mind tompították a csapást – szögezi le a brüsszeli lap.
„Gyakran nagyon eltúlzottak az elvárások azzal kapcsolatban, hogy mit lehet rövid távon elérni a szankciókkal” – magyarázta a Politicónak Maria Shagina, az International Institute for Strategic Studies (Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézete) kutatója. A szakértő hangsúlyozta:
Az a várakozás, hogy a szankciók véget vetnek a háborúnak, vágyálom volt.
Hasonlóan látja a helyzetet Michael McFaul, a Stanford Egyetem professzora is, aki úgy fogalmazott: „a szankciók célja nyilvánvalóan az, hogy segítségükkel a háború minél előbb véget érjen. A háború azonban nem ért véget, (…) ez pedig azt jelenti, hogy „a szankciók nem érték el a kitűzött célt”.
