Bár a dinamikus béremelések a korábbi években nem okoztak számottevő inflációs hatást, ugyanakkor a tavalyi évben a 17,5 százalékra gyorsuló bérdinamikának már számottevő áremelő hatása lehetett, elsősorban a szolgáltatások körében a tanulmány szerint, az inflációs hozzájárulást itt 2,2 százalékra teszik.
A súlyos aszályhelyzet is meglehetősen sokat magyaráz a pénzromlási ütemből.
Összevetve a régiós országok tavalyi csapadékhelyzetét és az élelmiszer-inflációban meglévő különbségeket, nagyságrendileg 6,6 százalékpontot magyarázhatott a hazai súlyosabb aszályhelyzet az élelmiszerár-emelkedésen belül.
Ez az élelmiszerek infláción belüli súlyát figyelembe véve 1,8 százalékpontot magyaráz a decemberi pénzromlási ütemből.
Az adóemelések hatása sem elhanyagolható, a népegészségügyi termékadó és a jövedéki adó emelése az őszi hónapokra begyűrűzött az érintett termékek árába, az extraprofitadó pedig „csupán” részben épült be. A jegybank számításai szerint mindez 0,9 százalékkal dobta meg az inflációt.
Borítókép: decemberben 24,5 százalékos volt az infláció (Fotó: Magyar Nemzet/Bach Máté)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!