A decemberi inflációs adatokat elemezve látható, több tényező együttesen járult hozzá a magas értékhez – közölte tanulmányában a Makronóm Intézet. Az infláció 2022 decemberében 24,5 százalékon állt, az okok a tanulmány szerint két csoportba sorolhatók: a háborúhoz és a szankciókhoz köthető áremelkedés, valamint az országspecifikus tényezők kategóriájába.
Fotó: Andy Rain
A háborúhoz és a szankciókhoz kapcsolódó tételek közel fele részben, 47,8 százalékkal járultak hozzá a magas fogyasztói árindexhez, a Makronóm ide sorolja az elszabaduló energiaárakat, amelyeknek közvetlenül és közvetve lényegében mindenre hatással vannak. Önmagában az energia tíz százalékkal drágult, és 0,3 százalékban felelős az inflációért, azonban az intézet felmérése szerint a hazai vállalatok energiaszámlái 215 százalékkal emelkedtek, így a magas energiaárak már 6,5 százalékot tesznek ki az inflációból.
A forint árfolyama a háború kitörése óta a bizonytalanság, a folyó fizetési mérleg hiányának növekedése a megnövekedett energiaszámla miatt, valamint az uniós források körüli viták nyomán jelentősen gyengült. Ehhez hozzájött még az uniós források lehívhatósága körüli vita, összességében tehát a forintárfolyam gyengülése „magyaráz legtöbbet” az infláció mértékéből.
Az MNB számításai szerint a jelenlegi gazdasági környezetben az árfolyam 1,5–2 százalékos leértékelődése 0,6–0,7 százalékponttal járul hozzá az inflációhoz, vagyis a 11,8 százalékos gyengülés hatása 4,4 százalékpont, amelyből a háború hatása 2,7 százalékpont.
Bár a szállítási költségek növekedése a termékek széles körének az árába beépül, Magyarországon a tengeri szállítás mérsékeltebb szerepe miatt megközelítőleg 2,5 százalékpont lehetett.
A másik csoportba osztható, az országspecifikus tényezők részesedése 52,2 százalékra tehető, amelyek közül az egyik legfontosabb a „profit húzta infláció”.
A bruttó működési eredmény és a vegyes jövedelem alakulása alapján a vállalati profitráták érdemben emelkedtek Magyarországon: a visegrádi országok esetében mért átlagos növekedés duplája volt megfigyelhető hazánkban. Ehhez az ágazatok széles köre hozzájárult: az iparban duplájára, a szállítás, raktározás ágazatban pedig 80 százalékkal nőtt a bruttó működési eredmény éves alapon, de jelentős volt például a szolgáltatások vagy a kereskedelem, turizmus esetében mért növekedés is. A fogyasztói kosár több mint feléért felelős kereskedelem, gépjárműjavítás, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatban a tulajdonosi jövedelmek 6,1 százalékponttal nőttek gyorsabb ütemben, mint a teljes megtermelt jövedelem, amely növekmény egy része a turizmusban a koronavírus-járvány veszteségeinek utólagos megtérüléséből adódik. Ezek alapján a profit húzta infláció hozzájárulása 2,2 százalékpont lehetett.
Bár a dinamikus béremelések a korábbi években nem okoztak számottevő inflációs hatást, ugyanakkor a tavalyi évben a 17,5 százalékra gyorsuló bérdinamikának már számottevő áremelő hatása lehetett, elsősorban a szolgáltatások körében a tanulmány szerint, az inflációs hozzájárulást itt 2,2 százalékra teszik.
A súlyos aszályhelyzet is meglehetősen sokat magyaráz a pénzromlási ütemből.
Összevetve a régiós országok tavalyi csapadékhelyzetét és az élelmiszer-inflációban meglévő különbségeket, nagyságrendileg 6,6 százalékpontot magyarázhatott a hazai súlyosabb aszályhelyzet az élelmiszerár-emelkedésen belül.
Ez az élelmiszerek infláción belüli súlyát figyelembe véve 1,8 százalékpontot magyaráz a decemberi pénzromlási ütemből.
Az adóemelések hatása sem elhanyagolható, a népegészségügyi termékadó és a jövedéki adó emelése az őszi hónapokra begyűrűzött az érintett termékek árába, az extraprofitadó pedig „csupán” részben épült be. A jegybank számításai szerint mindez 0,9 százalékkal dobta meg az inflációt.
Borítókép: decemberben 24,5 százalékos volt az infláció (Fotó: Magyar Nemzet/Bach Máté)
