Noha bizonyos szempontból most is együtt élünk a háborúval, azonban látszik, hogy a csatatéren vívott orosz-ukrán háború és az EU-Oroszország közötti gazdasági háború tartós károkat okoz. Ennek részeként lesz az idén alacsonyabb a gazdasági növekedés Magyarországon, és részben ennek köszönhetőek az elszabadult energiaárak, illetve a magas infláció – mondta el lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője. Hozzátette, ugyan az energiaárak az elmúlt időszakban már csökkentek, ami örömteli, mégis félő, hogy a háború folytatódása miatt nem lesz-e egy, a tavalyihoz hasonló árrobbanás.
Fotó: Magyar Nemzet/Bach Máté
Tetőzés huszonöt százalék felett
Beszélt arról is, a háború végét egyelőre nem látjuk, de sok tekintetben mintha lenne egy megnyugvás – legalábbis ami az árakat illeti. Az orosz-ukrán fegyveres konfliktus elhúzódása teljes mértékben benne van a levegőben, azaz e kockázatok tartós fennmaradása is. Az energiaárak némi konszolidálódása mellett az alapanyagárakban is látszik már egy csökkenés, ami szintén az infláció tetőzésének irányába hat.
Az energiaárak konszolidálódása azonban nem azt jelenti, hogy visszatérünk a COVID-19 előtti árakhoz – magyarázta Regős Gábor –, hiszen az energiapiaci átrendeződés a mostani árszintnél lényegesen alacsonyabb áron már nem teszi lehetségessé az energia beszerzését az alternatív forrásokból.
Az infláció tetőzésében nagy szerepe lesz a bázishatásnak: a magas árak már beépültek a bázisba, emiatt a növekedés üteme lassul. Azt is hozzátette, remélhetőleg idén nem látunk a korábbiakhoz hasonló forintgyengülést, nem számítunk nyári adóemelésekre, illetve a tavaly tavaszi magas kereslet sem jelentkezik, nincs annyi lehetősége a kereskedőknek árat emelni a kereslet visszaesése nélkül, és talán a mezőgazdasági termés sem lesz olyan rossz, mint tavaly. Összességében az infláció várhatóan olyan 25-26 százalék közötti szinten tetőzhet hazánkban.
