Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkára tájékoztatása szerint tavaly június 29-én a NATO állam- és kormányfőinek madridi csúcstalálkozóján hívta meg a két országot a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. A 2014 óta tapasztalható orosz magatartás eredményeképpen Finnország és Svédország NATO-tagsága lehetséges opcióként merült fel biztonságuk szavatolására, és az ukrajnai háború ezt csak erősítette – ismertette.
Az államtitkár elmondta, a magyar kormány szerint a NATO bővítése jelentős lépés az euroatlanti térség biztonságának növelése felé. Olyan országok kívánnak csatlakozni, amelyek minden tekintetben megfelelnek a követelményeknek, ütőképes, a NATO-tagállamok hadseregeivel együttműködésre képes fegyveres erőkkel rendelkeznek és osztják a NATO-tagállamok demokratikus értékeit.
Hozzátette: Finnország és Svédország 1995 óta szoros partneri viszonyt tart fenn a NATO-val, számos közös programban vesznek részt. NATO-tagságuk Magyarország külpolitikai, biztonságpolitikai és külgazdasági érdekeit szolgálja, jelezte.
Sztáray Péter azonban kitért arra is, hogy a két ország részéről gyakran éri Magyarországot olyan kritika, amely megalapozatlan és igazságtalan. Erre tekintettel a kormány támogatja az Országgyűlés elnökének kezdeményezését, hogy a napokban parlamenti delegáció konzultáljon a két csatlakozni kívánó országban – mondta.
Az euroatlanti térség és benne Magyarország biztonsága, a béke megteremtése és fenntartása ugyanakkor elsődleges érdeket kell képezzen a rágalmakkal és a sérelmekkel szemben.
Ezért azt kérte: a Ház fogadja el a törvényjavaslatot, támogassa Finnország és Svédország mielőbbi NATO-csatlakozását.
Nacsa Lőrinc a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) részéről kijelentette: Európa biztonsági helyzete megváltozott, az agresszor Oroszország megtámadta Ukrajnát. A kereszténydemokraták szerint a 21. században a viták rendezésének egyetlen lehetséges módja a tárgyalás, a diplomácia, és sohasem a háború. Éppen ezért támogatják a békét, az azonnali tűzszünetet és a béketárgyalások mielőbbi megkezdését – fogalmazott. A kisebbik kormánypárt vezérszónoka hangsúlyozta: a NATO védelmi és nem háborús szövetség, Magyarország pedig érdekelt annak fenntartásában, megerősítésében és bővítésében. Ezért érik el az ország védelmi kiadásai idén a GDP két százalékát.
Szólt arról is, hogy a svéd és finn csatlakozás megosztotta a frakciószövetséget, „vannak viták és ellenérzések”, de a KDNP támogatja a szerződések ratifikálását.
Azonban megjegyezte: olyanok kérik a segítséget, akik az elmúlt években számtalanszor teljesen jogtalanul és igaztalanul vádolták Magyarországot.