Az Országgyűlés is tárgyalja a finn és svéd NATO-csatlakozás kérdését

Szerdán vette napirendre az Országgyűlés Finnország és Svédország NATO-csatlakozási kérelmét. A magyar törvényhozás a kérelem ratifikációját vitatta meg a mai ülésnapon.

Az Országgyűlés plenáris ülése Fotó: Bruzák Noémi

Nacsa Lőrinc jelezte: az európai politikának és a NATO-nak is a kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszéden kell működnie, ezt Magyarország megadja, de ugyanezt várja el. Hozzátette: a katonai együttműködésben nincs helye olyan brutális ideológiai nyomásgyakorlásnak, olyan nemtelen, aljas politikai támadásoknak, amelyeknek az elmúlt években szemtanúi lehettünk.

Juhász Hajnalka, a frakció másik vezérszónoka emlékeztetett: Magyarország 1999 óta elkötelezett tagja a NATO-nak. A tagságról tartott népszavazáson 85 százalék amellett szavazott, és Magyarország évek óta sikeresen vesz részt missziókban. Támogatásáról biztosította a javaslatot, ugyanakkor megjegyezte: olyan országokról van szó, amelyek képviselői évek óta Magyarország ellen szólalnak fel, például az Európai Parlamentben is „megkérdőjelezték a demokráciánkat, a magyar média szabadságát, az igazságszolgáltatás függetlenségét és aktívan akadályozni próbálják az uniós forrásokhoz való hozzáférésünket”.

Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció (DK) vezérszónoka arról beszélt, hogy a szabad világ üdvözölte a svéd és a finn csatlakozási kérelmet, amely esetében az elejétől fogva világos volt: Törökország garanciákat fog kérni. Értékelése szerint mindkét ország teljesítette a kért feltételeket. Rámutatott: Magyarország is támogatta a felvételüket, nem szabott feltételeket, a két ország szövetséges az Európai Unióban, és védelmi kérdésekben is együttműködnek. Kijelentette: Finnország és Svédország nem szívességet kér, hanem az orosz agresszió következtében több évtizedes semlegességüket adják fel ezek az országok. 

Magyarország biztonságának garanciája szerinte három elemből áll: a honvédségből, a patrióta elkötelezettségből és a NATO-tagságból. Ha bármelyik hiányzik, megbillen az egyensúly, vélte, hozzátéve: aki a NATO-tagságot támadja, hazánk biztonságát támadja.

Úgy látta, hogy Magyarország katonai és politikai vezetői az uniós tagság mellett a NATO-tagság kapcsán is pávatáncba kezdtek. Arról, hogy országgyűlési delegáció látogat a két országba, azt mondta: ha beszélni akarnak svéd és finn politikusokkal, azt bárhol, akár itthon is megtehetnék, ez újabb időhúzás csupán. 

Kijelentette: a DK és árnyékkormánya minden lehetséges fórumon támogatta és támogatja a ratifikációt, és reméli, a magyar Országgyűlés is megszavazza azt.

Németh Zsolt, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt, hogy alapvető fordulat állt be Európa és a világ biztonsági helyzetében 2022. február 24-én, amikor a háború kitört. Rámutatott: a NATO 74 éves történelme során eddig még nem tapasztalt feszültség, instabilitás idején és körülményei között történik a szervezet bővítése. Kitért arra is, hogy ebben az időszakban nagyon látványosan nyilvánul meg, nemcsak itt Közép-Európában, hanem az egész világon az Ukrajna iránti szolidaritás. Ez történik Magyarországon is – hangoztatta. Megkérdőjelezhetetlennek nevezte az önvédelem jogát, miközben Magyarország folyamatosan keresi a támogatás leghatékonyabb formáit. Új jelenségként szólt a béketervek nyilvánosságra hozataláról, kitérve Kína 12 pontos béketervére és a Vatikán saját békeelképzeléseire. Ez önmagában is jó hír, Magyarország üdvözli ezek megszületését – mondta Németh Zsolt, aki felettébb időszerűnek nevezte, hogy a helyzet rendezése a diplomáciai stádiumba kerüljön.

Azt is látják ugyanakkor, hogy a fronton a háború nem enyhül, sőt további eszkaláció irányába halad. Az orosz–ukrán háború hatása katasztrofális, kiújulóban van a közel-keleti és az azeri–örmény konfliktus is.

Magyarország válasza kettős: nagyon komoly haderőfejlesztés zajlik, összhangban az európai szövetségesekkel, illetve egyértelmű békepárti diplomácia indult. Utóbbi nem jelenti Putyin támogatását – hangsúlyozta.

Egy demokratikus, szuverén, a területi épségét megőrizni képes európai Ukrajna elemi magyar érdek – mondta, és kijelentette: meg kell állítani további százezrek meggyilkolását.

Kulcsfontosságúnak nevezte a madridi csúcstalálkozón a két skandináv állam meghívását, és kijelentette: Magyarország támogatja a bővítést, általa a NATO erősebb lesz két világszínvonalú haderővel.

Kitért arra is, hogy Magyarország nem keveri össze a NATO bővítését a kétoldalú kapcsolatokkal. A két ország támogatása nem kegy, hanem szövetségi kötelezettség, a ratifikáció pedig kiváló alkalom, hogy elbeszélgessenek a partnereikkel és egymás szemébe nézve félreértéseket, vádakat, hazugságokat tisztázzanak. A parlamenti delegációk látogatásainak célja, hogy új minőségi viszonyt célozzanak meg – mondta.

Borítókép: Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkára előterjesztőként felszólal a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság Észak-atlanti Szerződéshez (NATO) való csatlakozásának kihirdetéséről szóló előterjesztések együttes általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2023. március 1-jén (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)