A kormányfő ugyanakkor viszonylag békülékenyebb hangot ütött meg Washingtonnal szemben, mint a kínai államfő és Csin Kang külügyminiszter.
A Kína és az Egyesült Államok közötti kapcsolatokat az elmúlt hónapokban egy állítólagos kínai kémléggömb amerikai légtérben való feltűnése különösen kiélezte. A két ország közötti feszültséget tovább növelték Peking és Washington Tajvannal kapcsolatos lépései. Kína saját területe részeként tekint az 1949 óta önálló kormányzattal rendelkező, stratégiai jelentőségű Tajvanra. Kína tavaly augusztusban nagyszabású hadgyakorlatot tartott Tajvan körül, válaszul arra, hogy Nancy Pelosi amerikai házelnök a szigetre látogatott. Az Egyesült Államok attól tart, hogy Oroszország ukrajnai háborúján felbuzdulva Kína hasonló lépésre szánhatja el magát Tajvan kérdésében.
Borítókép: Li Csiang újonnan megválasztott kínai miniszterelnök és Hszi Csin-ping kínai elnök, a Kínai Kommunista Párt főtitkára az Országos Népi Gyűlés, azaz a parlament ülésén a pekingi Nagy Népi Csarnokban 2023. március 11-én (Fotó: MTI/AP/Mark Schiefelbein)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!