Georg Spöttle: A Nyugat ódzkodik, hogy nagyon rálépjen az orosz medve lábára

A biztonságpolitikai szakértő szerint az Ukrajnának küldött nyugati fegyverek közelebb visznek a háború eszkalálódásához különösen, ha Kijev olyan eszközöket kap, amelyekkel orosz területeket és katonai támaszpontokat tudna támadni. Szerinte az a lehetőség sem zárható ki, hogy a nyugati fegyvertámogatások annyira sarokba szorítják Moszkvát, hogy az esetleg taktikai atomfegyvert vetne be – rámutatott: nem véletlen, hogy a Nyugat harci repülők küldését kategorikusan elutasította.

Szoledár, 2023. január 11. Grad rakétavetõjével tüzelnek ukrán katonák a kelet-ukrajnai Donyec-medencében levõ Szoledár határában 2023. január 11-én. Bahmut és Szoledár város térsége az utolsó olyan terület Donyeck megyében, amely még ukrán ellenõrzés alatt áll, és hónapok óta ádáz harcokat folytatnak érte az orosz és az ukrán erõk. MTI/AP/LIBKOS Fotó: LIBKOS

– A Nyugat által Ukrajnába küldött fegyverek közelebb visznek a konfliktus eszkalálódásához, különösen akkor, ha ezek olyan nagy hatótávolságú eszközök – például amelyek a HIMARS-rakétarendszerbe is alkalmasak –, amelyek akár a Krím félszigetet vagy orosz katonai támaszpontokat is elérhetnek, nem beszélve az orosz anyaországról – nyilatkozta lapunk megkeresésére Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő.

Hozzátette: persze ezek nem csak rakéták, hanem drónok is lehetnek – majd felhívta a figyelmet a Moszkva környékén a napokban történt dróntámadásra.

Az ilyen esetek akár egy eszkalációhoz is vezethetnek

 – nyomatékosított.

Szerinte ha mindez nem is harmadik világháborút jelentené, de fenn áll annak a lehetősége, hogy Oroszországot a modern nyugati fegyverek tömege annyira a sarokba szorítja, hogy akkor esetleg egy taktikai atomfegyvert is bevetnének. – Ezt a szcenáriót nem lehet elvetni – vélekedett.

Majd hozzátette: 

az ilyen nukleáris töltetek néhány négyzetkilométeren okoznak „csak” pusztítást, ám egy ilyen esetében is háromezer Celsius-fok körülire hevül a levegő és körülbelül ezer kilométer per órás lökéshullámok keletkeznek, brutális pusztítást okozva.

Hangsúlyozta azonban, hogy a nyugati fegyverek nem olyan ütemben érkeznek, mint ahogy azt korábban a németek és az amerikaiak ígérték. Kiemelte, hogy a beígért német Leopard és amerikai Abrams harckocsikat meg kell rendelni, le kell gyártani és ez nem megy olyan gyorsan.

Washington a saját készletéből nem tud adni, mert nem akar úgy járni, mint Németország, aki odaadta Ukrajnának a páncélos készletének a tíz százalékát és most nem tudják mindezt olyan gyorsan pótolni 

– mutatott rá a szakértő.

Hozzátette: a Rolls-Royce gyár, amely az Abramshez és a Lepardhoz is készíti a motorokat, évente mindössze nyolc darab páncélos motort tud szállítani Németországnak, így a beígért 18 páncélos pótlására mintegy két évre van szükség.

Georg Spöttle szerint noha harckocsikat igen, harcirepülőket nem fog küldeni Kijevnek Németország, az Egyesült Államok vagy az Egyesült Királyság, ugyanis ezt kategorikusan elutasították.

A Nyugat tart attól az eszkalációtól, hogy az ukrán pilóták az vadászgépekkel esetleg orosz támaszpontokat támadnának meg, így ezeket direkt nem küldik

 – vélekedett a szakértő.

Hozzátette: már a harckocsiknak is komoly szervizigényük van, amelyek nem is a legmodernebbek.

Borítókép: Grad rakétavetőjével tüzelnek ukrán katonák a kelet-ukrajnai Donyec-medencében levő Szoledár határában 2023. január 11-én. (Forrás: MTI/AP/Libkos)