Egyre inkább nőnek a feszültségek az Európai Unión belül, mégpedig az Ukrajnának szánt fegyverekre adott pénz miatt, a brüsszeli Politico információi szerint ugyanis Észtország és más tagállamok az Ukrajna fegyverellátását segítő Európai Békefenntartási Eszköz (EPF) nevű közös alapból – tehát a tagállamok által közösen befizetett eurómilliókból – újítja fel fegyverarzenálját. Az uniós ügyekkel foglalkozó lap szerint bár az uniós országok az alapot a szolidaritás jeleként üdvözölték, a színfalak mögött egyre több a súrlódási pont amiatt, hogy az egyes tagállamok mennyi pénzt fizetnek be a közös alapba. A Politico hét, neve elhallgatását kérő uniós diplomatával és tisztviselővel is beszélt, akik szerint különösen egy ország,
Észtország az uniós szomszédok rovására újítja fel arzenálját, miközben régi készleteit küldi Ukrajnának az orosz invázió elleni küzdelem támogatásának céljával.
Az Európai Békefenntartási Eszközt (EPF) még 2020-ban hozták létre ötmilliárd eurós költségvetéssel (most mintegy 5,7 milliárd euró), a forrásokat pedig a 2021 és 2027 közötti időszakban osztják szét. Az alapot olyan struktúraként tervezték, amely katonai ellátást biztosít a konfliktusövezetek kormányai számára, különösen Afrikában és a Közel-Keleten, ahol az EU támogatta vagy támogatni kívánta a „békefenntartó misszióit”.
Oroszország „különleges katonai műveletének” megkezdésével azonban az alapot átirányították az Ukrajnának szánt fegyverszállítások irányába. Eddig mintegy 3,5 milliárd euró értékben fizettek belőle szállítmányokat. Tavaly decemberben az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta az intézmény 2023-as finanszírozási plafonjának kétmilliárd eurós emelését. A történelmi újítás az ukrán esetben az, hogy az uniós országoknak részben visszatérítették ezt a hozzájárulást a közös alapból, amelybe a tagállamok egyébként a gazdaságuk nagysága alapján fizetnek be.
Hivatalosan minden ország ugyanazt a visszatérítési arányt kapja, amelyben az uniós országok megállapodtak: a kifizetett ár mintegy 84 százalékát. Amiben azonban nem állapodtak meg, az az, hogy az országok hogyan számítják ki az Ukrajnának küldött fegyverek és egyéb felszerelések árát. „Nagyon eltérő megközelítések vannak, minden ország a saját módszertanát használja” a költségek kiszámítására – mondta a brüsszeli portálnak egy tisztviselő.
Az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) a Politico által először nyilvánosságra hozott titkos adataiból ugyanis az derült ki, hogy hat ország az új fegyverek beszerzési ára alapján számította ki a visszatérítési igényét, nem pedig az Ukrajnának küldött eszközök tényleges aktuális értéke alapján.
A hat megnevezett ország: Finnország (amely az EKSZ szerint az új beszerzési ár 100 százalékát követelte), Lettország (amely 99 százalékot követelt), Litvánia (93 százalék), Észtország (91 százalék), Franciaország (71 százalék) és Svédország (26 százalék).
Az abszolút összegzést tekintve azonban egyértelműen Észtország vezeti a listát, amely több mint 160 millió eurót igényelt az Ukrajnának adott korábbi adományaiért, ezért cserébe pedig 134 millió eurót térítettek vissza neki az EPF rátája alapján.
Sokan felháborodtak, de az egység látszata kedvéért csendben maradtak
Ezek a számok más országok diplomatáit is felháborították az általuk álszentnek nevezett észt magatartás miatt. A diplomaták szerint ugyanis Kaja Kallas észt miniszterelnök nyilvánosság előtt látványosan vezető szerepben tündökölt az EU-ban az Ukrajnának nyújtott nagyobb katonai segítségre irányuló felhívások támogatásakor, de úgy tűnik, hogy mellékesen megtalálta a módját annak, hogy „saját hadseregét meglehetősen nagyvonalúan támogassa”.
Ukrajnába küldik a maradékot, és vadonatúj anyagot vásárolnak maguknak, amit uniós pénzből finanszíroznak
– mondta egy uniós diplomata Észtországról. Egy másik diplomata szerint Észtország viselkedése olyan „különösen kirívó eset”, amire sokan felhúzták a szemöldöküket brüsszeli körökben, de senki sem akarta Tallinnt nevén nevezni, hogy elkerüljék a megosztottság minden jelét.
Amit az észtek csinálnak, az az, hogy régi fegyvereket küldenek, amelyeket már nem gyártanak, majd visszatérítést kérnek a modern alternatívák ára alapján
– mondta a másik diplomata.
A régi fegyvert küldik az ukránoknak
„Küldtek például Ukrajnának Sztrelákat (régi, szovjet vállról indítható föld-levegő rakétákat – a szerk.), de a visszatérítést modern Sztingerekért nyújtották be, amelyek természetesen több képességgel rendelkeznek, és sokkal magasabb az áruk is. Ez az oka annak is, hogy Észtország katonai támogatása egy főre vetítve sokkal magasabbnak tűnik, mint más országoké a mindenki által idézett statisztikákban” – magyarázta a diplomata.
Hazánk hozzájárulása az Európai Békekeretben egy százalék – nagyjából tízmillió euró –, amit Magyarország kérésére más célokra fognak felhasználni: a Nyugat-Balkán stabilitásának erősítésére és a migrációs nyomás mérséklésére, tudatta nemrég Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Borítókép: Ukrán katonák orosz állásokat készülnek aknavetővel lőni a donyecki régióban fekvő, ostromgyűrűben lévő Bahmutban 2023. március 25-én. Bahmutot az ukrán védelmi erők tartják ellenőrzésük alatt, míg az orosz egységek erőiket a környező települések irányában történő támadó műveletek végrehajtására összpontosítják (Forrás: MTI/AP/Libkos)
