Saját fegyverarzenálját újítja fel Észtország az Európai Békekeretből

Ukrajnába küldik a leharcolt fegyvereket az észtek, és vadonatúj anyagot vásárolnak maguknak, amit ráadásul az uniós tagállamok által befizetett közös pénzből finanszíroznak.

Bahmut, 2023. március 27. Ukrán katonák orosz állásokat készülnek aknavetõvel lõni a donyecki régióban fekvõ, ostromgyûrûben lévõ Bahmutban 2023. március 25-én. Bahmutot az ukrán védelmi erõk tartják ellenõrzésük alatt, míg az orosz egységek erõiket a környezõ települések irányában történõ támadó mûveletek végrehajtására összpontosítják. MTI/AP/Libkos Fotó: Libkos

A hat megnevezett ország: Finnország (amely az EKSZ szerint az új beszerzési ár 100 százalékát követelte), Lettország (amely 99 százalékot követelt), Litvánia (93 százalék), Észtország (91 százalék), Franciaország (71 százalék) és Svédország (26 százalék).

Az abszolút összegzést tekintve azonban egyértelműen Észtország vezeti a listát, amely több mint 160 millió eurót igényelt az Ukrajnának adott korábbi adományaiért, ezért cserébe pedig 134 millió eurót térítettek vissza neki az EPF rátája alapján.

Sokan felháborodtak, de az egység látszata kedvéért csendben maradtak

Ezek a számok más országok diplomatáit is felháborították az általuk álszentnek nevezett észt magatartás miatt. A diplomaták szerint ugyanis Kaja Kallas észt miniszterelnök nyilvánosság előtt látványosan vezető szerepben tündökölt az EU-ban az Ukrajnának nyújtott nagyobb katonai segítségre irányuló felhívások támogatásakor, de úgy tűnik, hogy mellékesen megtalálta a módját annak, hogy „saját hadseregét meglehetősen nagyvonalúan támogassa”.

Ukrajnába küldik a maradékot, és vadonatúj anyagot vásárolnak maguknak, amit uniós pénzből finanszíroznak

– mondta egy uniós diplomata Észtországról. Egy másik diplomata szerint Észtország viselkedése olyan „különösen kirívó eset”, amire sokan felhúzták a szemöldöküket brüsszeli körökben, de senki sem akarta Tallinnt nevén nevezni, hogy elkerüljék a megosztottság minden jelét. 

Amit az észtek csinálnak, az az, hogy régi fegyvereket küldenek, amelyeket már nem gyártanak, majd visszatérítést kérnek a modern alternatívák ára alapján

– mondta a másik diplomata. 

A régi fegyvert küldik az ukránoknak

„Küldtek például Ukrajnának Sztrelákat (régi, szovjet vállról indítható föld-levegő rakétákat – a szerk.), de a visszatérítést modern Sztingerekért nyújtották be, amelyek természetesen több képességgel rendelkeznek, és sokkal magasabb az áruk is. Ez az oka annak is, hogy Észtország katonai támogatása egy főre vetítve sokkal magasabbnak tűnik, mint más országoké a mindenki által idézett statisztikákban” – magyarázta a diplomata.

Hazánk hozzájárulása az Európai Békekeretben egy százalék – nagyjából tízmillió euró –, amit Magyarország kérésére más célokra fognak felhasználni: a Nyugat-Balkán stabilitásának erősítésére és a migrációs nyomás mérséklésére, tudatta nemrég Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Borítókép: Ukrán katonák orosz állásokat készülnek aknavetővel lőni a donyecki régióban fekvő, ostromgyűrűben lévő Bahmutban 2023. március 25-én. Bahmutot az ukrán védelmi erők tartják ellenőrzésük alatt, míg az orosz egységek erőiket a környező települések irányában történő támadó műveletek végrehajtására összpontosítják (Forrás: MTI/AP/Libkos)