Magyarország nem vesz részt az ukrajnai lőszerszállításban, ugyanakkor nem is akadályozza az Európai Unió többi országát abban, hogy így tegyenek, ezért a kormány a konstruktív tartózkodás intézményét alkalmazza a kérdésben – jelentette be a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben.
A tárcavezető az európai uniós külügyi tanács ülésének szünetében tartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy két javaslat is napirenden volt a fegyverszállítmányok fokozása érdekében. Az első értelmében az Európai Békekeretből egymilliárd euró értékben finanszíroznák, hogy a tagállamok a saját készleteikből tüzérségi lőszereket szállítsanak Ukrajnának.
Ugye Magyarország nem szállít fegyvert ebbe a háborúba, s nem is fogunk fegyvert szállítani, mi békét akarunk. Ezért mi nem veszünk részt ebben az akcióban. Nem szállítunk lőszert Ukrajnába. Ugyanakkor a többieket nem akadályozzuk abban, hogy azt csináljanak, amit akarnak ezen tekintetben
– mondta.
Majd hozzátette, hogy hazánk hozzájárulása az Európai Békekeretben egy százalék – nagyjából tízmillió euró –, amit Magyarország kérésére más célokra fognak felhasználni: a Nyugat-Balkán stabilitásának erősítésére és a migrációs nyomás mérséklésére.
A második javaslat arra vonatkozik, hogy az EU közösen beszerzett lőszerekből is minél többet adjon át Kijevnek, szintén egymilliárd euró értékben.
Magyarország ebben sem vesz részt, mi nem veszünk azért lőszert, hogy azt Ukrajnába küldjük. Itt is a konstruktív tartózkodás eszközéhez nyúlunk, és itt is a ránk jutó mintegy tízmillió eurós hozzájárulást a Nyugat-Balkán stabilitásának támogatására, illetőleg a migrációs nyomás csökkentésére fogjuk kérni
– fogalmazott.
Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy még mindig háborús hangulat uralkodik Brüsszelben, és egyre nő a nyomás a béke hangján megszólaló országokon, de a kormány tudja, hogy a diplomáciai rendezés az egyetlen módja az emberi életek megmentésének, ezért kitart a nemzeti érdekek és a béke ügyének képviselete mellett.
A miniszter ezt követően kitért az ukrajnai magyar kisebbség jogfosztásának ügyére is, amelyre – mint közölte – már sokadszor hívta fel a kollégái figyelmét, jórészt hiábavalóan.
Kiemelte: arra kérte Josep Borrell európai uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselőt, hogy amikor a közösség hivatalosan kommunikál az ukrán partnerekkel az integrációról, akkor tegyék világossá, hogy a nemzetiségi jogok tiszteletben tartása az egyik legalapvetőbb európai érték.
Az mégiscsak elfogadhatatlan, hogy miközben Magyarországon immár több mint 1300 iskolában és óvodában fogadtak be ukrán menekült gyermekeket és diákokat, addig a jelenlegi ukrán szabályozás értelmében szeptember elsejétől a megszűnés réme fenyegeti a 99 magyar alap- és középfokú iskolát Kárpátalján
– mutatott rá.
Végül hangsúlyozta: „azt is világossá tettem, hogy a magyar álláspontot az ukrán integrációs folyamat tekintetében az fogja leginkább meghatározni, hogy Ukrajna tiszteletben tartja-e a magyar nemzeti közösség jogait, és visszaadja-e a magyar nemzeti közösségnek azokat a jogokat, amelyek 2015 előtt már megillették”.
Borrell lőszereket küldene. Remélhetőleg az uniós tagállamok védelmi és külügyminiszterei megállapodnak a lőszerek közös biztosításáról, ellenkező esetben nehézségekbe fog ütközni a fegyverszállítás Ukrajnának – hívta fel a figyelmet Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn Brüsszelben. Borrell az uniós tagállamok védelmi és külügyminisztereinek közös tanácskozására érkezve elmondta: az EU ktmilliárd euró értékben biztosítana, főként 155 milliméteres tüzérségi lőszereket Ukrajnának, hogy megerősítse az ország védekező képességét. Azzal kapcsolatban, hogy egyes tagállamok, például Németország, saját maguk oldanák meg a lőszerbeszerzést, Borrell elmondta: ez a lehetőség sincs kizárva, „a cél az, hogy lőszert biztosítsunk Ukrajnának, minél gyorsabban, minél nagyobb mennyiségben, és minél olcsóbban.”
Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben. (Forrás: Facebook)
Orosz–ukrán háború
