Virológusok és biológiai biztonsággal foglalkozó szakértők vitatták meg a napokban Genfben, hogy hogyan lehetne megelőzni a laboratóriumi baleseteket, amelyek világjárványt okozhatnak, és milliók halálához vezethetnek.
A közelmúltban elért genetikai eredmények egyik mellékes következménye, hogy a vírusok átalakítása lehetővé tette azt, hogy azok még halálosabbak legyenek az emberre vagy olyan halálos törzseket hozzanak vissza, amelyeket már kiirtottak, mint például az 1918-as influenzatörzset.
Marc Lipsitch, a Harvard Egyetem járványtani professzora a Pathogens Project konferencia küldötteinek elmondta, hogy számításai szerint minden egyes ilyen munkát végző laboratórium évente mintegy 1,6 millió ember halálát kockáztatja.
A tudósok úgy gondolják, hogy ha jó a szándékuk, akkor bármit megtehetnek, de ennek óriási hatása lehet
– idézte a szakembert a The Telegraph. A lap felidézi, hogy az elmúlt években számos laboratóriumot kritizáltak kockázatos kutatások miatt. Tavaly májusban a Bostoni Egyetem a Covid–19 egy új formáját hozta létre egy kutatása során. A brit Imperial College pedig olyan Covid–19-kísérleteket végzett, amelyekben a sejteket egyszerre fertőzték meg a delta és az omikron változattal, hogy kiderüljön, melyiknek van versenyelőnye.
A szakértők figyelmeztettek: a kísérlet során fennállt a veszélye annak, hogy a két variáns kombinálásával valami halálosabbat állítanak elő, ami megfertőzhette volna a tudósokat vagy kiszivároghatott volna a laboratóriumból.
Tavaly is széles körű kritika érte azt az esetet, amikor kanadai és amerikai tudósok egy csoportja újraalkotta az 1918-as influenzavírust, és makákókat fertőzött meg vele. Bár a kutatócsoport szerint a tanulmány hasznos tudományos felfedezéseket hozott, a szakértők szerint ugyanezeket a megállapításokat anélkül is alá lehetett volna támasztani, hogy vírust hoztak volna létre.
A szakértők aggodalmukat fejezték ki a vírusfelfedezési kísérletekkel kapcsolatban is, amelyek során ismeretlen vírusokat próbálnak a vadonban megtalálni vagy laboratóriumban kórokozókat létrehozni. Míg ugyanis a korábbi laboratóriumi kiszivárgások olyan ismert vírusokat érintettek, mint a Sars, a himlő vagy a sertésinfluenza, az új kiszivárgások akár ismeretlen vírusokat érinthetnek, amelyeket nehezebb lehet ellenőrizni.
Dr. Filippa Lentzos, a londoni King’s College munkatársa szerint korlátozni kell a biológiai kutatási kockázatokat, ezek a számok ugyanis elfogadhatatlanok. A Pathogens Project munkacsoportja például kezdetnek az elkövetkező hónapokban ajánlások listáját fogja közzétenni, amelyek között szerepelhet az is, hogy a folyóiratokat arra ösztönzik, hogy ne publikáljanak olyan munkákat, amelyek nem tartják be a megfelelő biológiai biztonsági ellenőrzéseket.
A szakértők szerint a tudósoknak őszintébbnek és átláthatóbbnak kell lenniük a kísérleteikkel kapcsolatban, hogy a nyilvánosság megítélhesse a munkájuk érdemeit és azt, hogy az veszélyeztetheti-e őket.
Arra is figyelmeztetnek: szinte elkerülhetetlen lesz a jövőben, hogy újabb világjárványok alakulnak ki a tudományos kutatások melléktermékeként, az országoknak pedig nincs tervük az ilyen esetek kezelésére.
Borítókép: A Vuhani Virológiai Intézet Kínában. Egyes elméletek szerint innen ered a koronavírus-pandémiát előidéző SARS–CoV–2-vírus (Forrás: Wikimedia Commons/Ureem2805)
