Élet-halál harcot vív a volt bolgár miniszterelnök

Több mint egy hónappal a bolgár választások után még mindig nem állt fel a kormány, és erre, úgy tűnik, egyre kevesebb az esély. Bojko Boriszov korábbi miniszterelnök nehéz helyzetbe került, élet-halál harcot vív politikai fennmaradásáért.

Szófia, 2023. április 02. Bojko Boriszov korábbi miniszterelnök, a Polgárok Bulgária Európai Fejlõdéséért (GERB) párt vezetõje és kormányfõjelöltje (k) távozik egy szófiai szavazóhelyiségbõl 2023. április 2-án, a bolgár elõrehozott parlamenti választások napján. Bulgáriában két év alatt az ötödik alkalommal várják a 6,6 millió választásra jogosult állampolgárt az urnákhoz. MTI/EPA/Vaszil Donev Fotó: Vaszil Donev

Több mint egy hónappal az országgyűlési választások után továbbra is káosz uralkodik a bolgár belpolitikában. Az új parlament széttöredezettsége miatt még nem sikerült kormányt alakítani, a pártok ideiglenes jelleggel csak három hónapra tudtak maguknak házelnököt választani, valamint az új parlamenti bizottságok összetételéről sem született még megegyezés. 

Közben olyan súlyos problémák várnak megoldásra, mint az idei költségvetés elfogadása vagy éppen a Brüsszel által visszadobott helyreállítási terv átdolgozása. 

Probléma probléma hátán

A legnagyobb kihívást a neoliberális Petkov-kabinet múlt évi kormányzása alatt felhalmozódott 6,4 százalékos költségvetési hiány pótlása jelenti, amelyhez vagy 6,5 milliárd eurónyi külső hitelt kellene felvenni, vagy megszorításokat kell végrehajtani. Amennyiben nem sikerül 3 százalék alá csökkenteni az államháztartás hiányát az ország elbúcsúzhat a 2025-re tervezett eurózóna-tagságtól. 

További problémát okoz, hogy Washington és Brüsszel markánsabb kiállást sürget Bulgáriától Moszkvával szemben az ukrajnai háború kapcsán, miközben Oroszország megítélése már másfél évszázada mélyen megosztja a bolgár társadalmat. A helyzetet tovább bonyolítja az, hogy ősszel helyhatósági választásokat tartanak az országban, és minden párt nagyon vigyáz saját imázsára.

Kibékíthetetlen ellentétek miatt egyre kevésbé valószínű, hogy a múlt havi választások első és második helyezettje között nagykoalíció jöjjön létre.

Ezért a Bojko Boriszov vezette Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) és a Demokratikus Erők Szövetsége (SZDSZ) szövetsége a győztes jogán a többi parlamenti párt, a török liberális Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért (DPSZ), a Bolgár Szocialista Párt (BSZP) és a Van Ilyen Nép (ITN) nevű párt felé fordulhat támogatásért. Ezzel megpróbálnák elszigetelni a parlamentben a Folytatjuk a Változást (PP) és a Demokratikus Bulgária (DB) neoliberális pártszövetségét. 

Brazil szappanopera

Bár a PP–DB-koalíció második lett a választásokon, úgy viselkednek, mintha ők lennének a nyertesek: ők akarják adni a miniszterelnököt, a minisztereket, ki akarják zárni a GERB-et a kormányzásból. A liberálisok szóvivője szerint a GERB három lehetőség közül választhat: 

új júliusi választások kiírása, „Magnyickij-kormány” felállítása (vagyis Boriszovék amerikai szankciós listára kerülnek, ha az oroszbarát szocialistákkal és a Vazrazsdane párttal lépnének koalícióra), vagy átadni a neoliberálisoknak a kormányalakítás jogát és kívülről támogatni őket.

A GERB szimpatizánsai azonban amiatt is aggódnak, hogy Boriszov engedni fog helyettesének, Tomiszlav Doncsevnek és pártja azon szárnyának, amely szoros kapcsolatot ápol Soros György Nyílt Társadalom Alapítványával és más nem kormányzati szervezetekkel. Ezen köröknek egyre nyilvánvalóbb célja az, hogy eltávolítsák Boriszovot a politikából, elvegyék tőle pártját és belső puccs révén átadják a hatalmat a „jó erőknek”. 

Hogy mivel tartják sakkban Boriszovot? Erős amerikai nyomás nehezedik a volt miniszterelnökre, Boriszov többek közt attól tart, hogy szankcionálhatják. Egyelőre hintába ültette a neoliberálisokat, azt kérte tőlük támogatásért cserébe, hogy az ország megmentése érdekében készítsenek kormányprogramot, tegyenek javaslatot a felálló új kormányra, majd amikor a PP–DB-pártszövetség elkészítette és benyújtotta azokat, a közvélemény előtt ízekre szedte javaslataikat. Kérdés, meddig tud még lavírozni.

Kornelia Ninova, a BSZP elnöke a GERB és PP koalíciós tárgyalásait brazil filmsorozathoz hasonlította: a pár reggel eljegyezte egymást, délben felbontották az eljegyzést, este pedig a násznép osztozkodott a menyasszony hozományán. 

Ninova szerint Boriszov bohócot csinált a PP-ből, akik első osztályosokként szerepeltek, de hozzátette: ez a játék, amit Boriszov eljátszott a neoliberálisokkal, nem fog menni a szocialistákkal.

Ninova szerint Boriszov a legfőbb felelős az országban kialakult káoszért.

Erkölcsi hanyatlás

Boriszovnak nem lesz könnyű formális vagy informális támogatást szereznie a többi parlamenti párttól, szembe kellene mennie az amerikai külügyminisztérium nemtetszésével. A költségvetési hiány csökkentésében elvileg minden párt egyetért, de a szocialisták hallani sem akarnak az adók emeléséről vagy a szociális kiadások lefaragásáról. További kritikus pont az euró bevezetésének időzítése. A török liberálisok támogatnák a mielőbbi csatlakozást, a szocialisták kivárnának még vele, a Vazrazsdane párt pedig hatszázezer aláírást gyűjtött össze eddig, hogy népszavazást tartsanak a kérdésről.

Hétvégén, Szent György és a bolgár hadsereg napján Rumen Radev államfő mint a hadsereg főparancsnoka éles kritikával illette a bolgár politikai osztályt: „Egy erődöt belülről a legkönnyebb meghódítani. Minden vereség középpontjában egy erkölcsi hanyatlás áll. Idegenimádat, megvesztegethetőség, kiábrándultság, társadalmi kettészakadás − csupa olyan dolog, amitől hagyományosan szenvedünk, és amiért drágán megfizetünk.”

Borítókép: Bojko Boriszov távozik egy szófiai szavazóhelyiségből 2023. április 2-án, a bolgár előre hozott parlamenti választások napján (Fotó: MTI/EPA/Vaszil Donev)