Erdogan pontban vasárnap éjfélkor szólalt fel az őt ünneplő, hivatalos adatok szerint mintegy 320 ezres tömeg előtt az államfői palota bejáratánál. Beszédében rámutatott: azzal, hogy az elnökválasztás első fordulójával párhuzamosan tartott május 14-i parlamenti választáson a szavazók a kormányoldali pártszövetségnek többséget biztosítottak a törvényhozásban, Törökországban az államfő kezében összpontosuló végrehajtó hatalmat illetően is kifejezték már szándékukat.
Erdogan a győzelem után: Nyert a demokrácia
Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőre virradó éjszaka Ankarában az elnökválasztás második fordulójának csaknem végleges eredménye alapján bejelentett győzelmére utalva azt mondta, újraválasztásával Törökország, a nemzet minden része, a demokrácia és az ország teljes 85 milliós népessége is nyert.

Hangsúlyozta, immár félre kell tenni a választási kampány minden vitáját, civakodását, és „ideje a nemzeti célok, a nemzeti álmok érdekében egyesülni”. Az elkövetkező napok legsürgetőbb ügye az infláció okozta problémák kiküszöbölése – húzta alá.
Az országában élő nagyjából négymillió menekülttel kapcsolatban Erdogan kiemelte, az ő önkéntes hazatérésük is része a politikájának. Elmondta, eddig csaknem 600 ezer szíriai tért vissza országába, terveik szerint pedig néhány éven belül további egymillió menekült hazatérését fogják biztosítani. Erdogan a beszédében egy másik kérdést érintve leszögezte: az ő vezetése alatt nem lehetséges annak a Selahattin Demirtasnak, a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) volt társelnökének a szabadon engedése, aki terrorvádak miatt 2016 novembere óta ül előzetes letartóztatásban.
További Külföld híreink
A török Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) közel végleges, 99,43 százalékos feldolgozottságú adatai szerint Erdogan nyerte az elnökválasztás második fordulóját, és így magát az elnökválasztást, a még fel nem dolgozott szavazatok ugyanis a kialakult eredményen nem változtatnak. Erdogan 52,14 százalékkal áll az élen, míg az ellenzéki jelölt, Kemal Kilicdaroglu e részeredmény szerint a voksok 47,86 százalékát kapta meg. Az elnökválasztás második fordulója azért vált szükségessé, mert a május 14-i első fordulóban egyik indulónak sem sikerült abszolút többséget szereznie.
További Külföld híreink
A köztársasági elnök felhatalmazása öt évre szól. Erdogan 2003 és 2014 között Törökország miniszterelnöke volt, 2014-től államfő. Kilicdaroglu 2010 óta a legnagyobb ellenzéki tömörülés, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) elnöke.
Borítókép: Recep Tayyip Erdogan török elnök, a kormányoldali pártszövetség, a Nép Szövetsége elnökjelöltje az isztambuli rezidenciája előtt álló busz tetejéről szól támogatóihoz és bejelenti győzelmét a török elnökválasztás második fordulója után, 2023. május 28-án. Jobbról a felesége, Emine Erdogan (Fotó:MTI/EPA/Tolga Bozoglu)
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhez
Közpénzből finanszírozzák az iszlamizmust és az Izrael-ellenességet Berlinben?
Ugyan Berlin polgármestere, Kai Wegner, folyamatosan hangsúlyozza, hogy Berlinben „nincs helye az antiszemitizmusnak”, adófizetői pénzekből finanszírozott egy olyan rendezvényt, amely az iszlamizmust támogatta és Izrael-ellenes megnyilvánulásoknak is helyet adott.

Macronnak vége?
Az öt legrövidebb ideig szolgáló francia miniszterelnök közül négyet a mostani államfő nevezett ki.

Ursula von der Leyen magyarázkodik
Az Európai Bizottság elnöke szerint nem ő tehet Európa problémáiról.

Szijjártó Péter: Nem Ukrajna elnöke fog dönteni az EU-csatlakozásról
Nem Ukrajna elnöke fogja eldönteni, hogy országa csatlakozhat-e az Európai Unióhoz, hanem a tagállamok, márpedig a magyar emberek már döntöttek – jelentette ki Szijjártó Péter.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhez
Közpénzből finanszírozzák az iszlamizmust és az Izrael-ellenességet Berlinben?
Ugyan Berlin polgármestere, Kai Wegner, folyamatosan hangsúlyozza, hogy Berlinben „nincs helye az antiszemitizmusnak”, adófizetői pénzekből finanszírozott egy olyan rendezvényt, amely az iszlamizmust támogatta és Izrael-ellenes megnyilvánulásoknak is helyet adott.

Macronnak vége?
Az öt legrövidebb ideig szolgáló francia miniszterelnök közül négyet a mostani államfő nevezett ki.

Ursula von der Leyen magyarázkodik
Az Európai Bizottság elnöke szerint nem ő tehet Európa problémáiról.

Szijjártó Péter: Nem Ukrajna elnöke fog dönteni az EU-csatlakozásról
Nem Ukrajna elnöke fogja eldönteni, hogy országa csatlakozhat-e az Európai Unióhoz, hanem a tagállamok, márpedig a magyar emberek már döntöttek – jelentette ki Szijjártó Péter.