Komolyan megsínylik a politikai csatározásokat a Zöldek
Ugyan Bréma a legkisebb németországi tartomány, a vasárnapi helyi választása a szövetségi kormánykoalíció komoly próbatételének bizonyul. A mintegy 570 ezer fős, tartományi jogállású várost a második világháború vége óta a szociáldemokraták (SPD) irányítják, jelenleg a Zöldekkel és a baloldali Die Linkével koalícióban. A szövetségi kormányban zajló csatározások ugyanakkor nagymértékben kihatnak a helyi szintű politikára is.
A szövetségi koalíció erős ellenszélben kormányoz, ami hatással lesz a brémai tartományi választások eredményére is
– nyilatkozta a Handelsblatt német napilapnak Thomas Poguntke. A politikatudomány-professzor szerint leginkább a Zöldek tesztje lesz a helyi választás. – Számítok rá, hogy a berlini viták hatással lesznek a brémai szavazásra – ismerte el a helyi Zöldeket vezető Maike Schaefer is.
A közvélemény-kutatások szerint az ökopárt mindössze 13 százalékon áll, miközben a legutóbbi, 2019-es tartományi választáson 17,4 százalékot szerzett. Elképzelhető tehát, hogy a Zöldek az elmúlt húsz év legrosszabb eredményét produkálják május 14-én Brémában. Mivel a tartományban az egyik legfontosabb téma a környezetvédelem, a választók vélhetően csalódtak amiatt, hogy a kormánykoalícióban állandó vita övezi a kulcsfontosságú kérdéseket, beleértve a klímapolitikát. Az északnyugati település Németország legzöldebb városának számít – ahol jóval több a zöld- és szabadidős övezet, mint a másik két tartományi rangú városban, Berlinben és Hamburgban.
A brémai erőviszonyokra is kihat a népszerűtlenség
A Zöldek országos szinten is egyre veszítenek támogatottságukból. Legutóbb azzal vívták ki a közvélemény ellenérzését, hogy 2024-től betiltanák az olaj- és gázfűtést a német háztartásokban.
Robert Habeck zöldpárti gazdasági miniszter ötlete nyomán hőszivattyúkra cserélnék le a mostani rendszereket, amelyek azon túl, hogy nem is gazdaságosak, még az egészségre is károsak lehetnek. A jelzőlámpa-koalíció másik két tagjának, az SPD-nek és a liberálisoknak (FDP) szintén rosszul áll a szénájuk, miközben a Kereszténydemokrata Unió (CDU) magabiztos győzelmet aratna, ha most tartanának szövetségi választásokat, ám erre 2025-ig nem kerül sor. Olaf Scholz népszerűsége ugyancsak folyamatos zuhanórepülésben van, a kancellárra hivatali ideje kezdete óta zúdul a kritika amiatt, hogy képtelen gyors és magabiztos döntéseket hozni, a többi között az ukrajnai háború kapcsán.
Mindez pedig a brémai erőviszonyokban is megmutatkozik. A tartományt kormányzó SPD szinte fej fej mellett halad a CDU-val, előbbinek 30, utóbbinak 27 százalékot jósolnak. Az FDP-nek a felmérések szerint még az 5 százalékos parlamenti küszöb átlépésével is meggyűlhet a baja, miközben a Die Linke 10 százalékot is elérhet a vasárnapi voksoláson.
Folytatódhat tehát a vörös-zöld-vörös kormányzás is, vagy létrejöhet a nagykoalíció, azaz az SPD és a CDU szövetsége
– közölte a ZDF német közszolgálati médium brémai tudósítója, Kai Niklasch.
A helyi választások egyébként nemcsak a pártok támogatottságának mérőeszközei, hanem a német törvényhozás összetételét is befolyásolják. A tizenhat tartományi kormány alkotja ugyanis a német parlament felsőházát, a Bundesratot. A koalíciós partnerek hanyatlását így tovább tetézheti, hogy október 8-án még két tartományban, Bajorországban és Hessenben járulnak az urnákhoz a választók.
