A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az EU–Közép-Ázsia Gazdasági Fórum panelbeszélgetésén leszögezte, hogy Európa óriási gazdasági kihívásokkal néz szembe, hazánk már pusztán ezért is fontosnak tartaná az együttműködést Közép-Ázsiával.
Kiemelte, hogy az ukrajnai háború árát mindenki fizeti a kontinensen a magas infláció, az eget verdeső élelmiszer- és energiaárak formájában. Ráadásul − mint mondta − az európai uniós válaszintézkedések is komoly kihívásokat teremtenek, miután ezek a fejlett nyugati technológia és a viszonylag olcsó orosz energiahordozók együttesére építő korábbi gazdasági növekedési modell felszámolásával jártak.
Aláhúzta: a szankciók jobban fájnak Európának, mint Oroszországnak, ezért Magyarország arra szólít fel mindenkit, hogy lépjünk túl a szankciós politikán.
Szijjártó Péter a térségbeli üzleti klíma javításáról szóló beszélgetésen sajnálatosnak nevezte, hogy ma a világ ismét elindult a blokkosodás irányába, ami szavai szerint a lehető legrosszabb hír Közép-Európa számára, ugyanis történelmi tanulság, hogy a térség mindig rajtaveszített Kelet és Nyugat konfliktusán. – Ehelyett mi a konnektivitás, a civilizált kelet–nyugati együttműködés mellett érvelünk. És ez nem azért van, mert a barátai vagy kémei lennénk valakinek, hanem mert tisztában vagyunk nemzeti érdekeinkkel és tapasztalatainkkal − szögezte le.
Magyarország jó példája annak, miként lehet profitálni a civilizált, kölcsönös tiszteletre, bizalomra és előnyökre alapuló kelet–nyugati együttműködésből
− tette hozzá.
Rámutatott, hogy hazánk a keleti és a nyugati beruházók fontos találkozási pontjává tudott válni, minthogy soha nem alkalmazott hátrányos megkülönböztetést semmilyen beruházóval szemben nemzetiség alapján. Különösképpen igaz ez az Európa jövőbeli gazdasági sikeressége szempontjából kulcsfontosságú elektromosautó-ipar területén − emelte ki. Hangsúlyozta:
a háború veszélyezteti a világgazdaság normális működését, ezért is érvel Magyarország a mielőbbi béke mellett, nagyra értékelve a közép-ázsiai országok békepárti álláspontját, ami lényeges a háborús retorika ellenében.
A miniszter három fontos aspektusát említette a magyarországi gazdasági átalakulásnak: a jelenlegi kormány rossz állapotban vette át a gazdaságot 2010-ben, s hazánk azóta minden egyes válságból megerősödve tudott kikerülni, ami a magyar válaszlépések sikerét mutatja. Ehhez a fő iránytűt a nemzeti érdek jelentette, ugyanis semmilyen külső szereplő nem tudhatja jobban, hogy mi a jó az adott országnak − húzta alá. Ennek egyik alapja az egykulcsos adórendszer és a munkaalapú társadalom bevezetése volt − emelte ki a miniszter.
Másodikként rámutatott, hogy a gazdasági biztonság egyik legalapvetőbb feltétele a fizikai biztonság, Magyarország ezért sem adta fel azon szuverén jogát, hogy meghatározhassa, kit engednek be a határon a migrációs válság idején.
Közölte: Európa biztonsága Közép-Ázsiában kezdődik, ha utóbbi térségben stabilitás van, akkor kisebb a migrációs nyomás a kontinensen is.
Elmondta azt is, hogy a versenyképesség megerősítése érdekében átfogó szabadkereskedelmi egyezményre lenne szükség az Európai Unió és Közép-Ázsia országai között.
Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (Forrás: Facebook)
