Óriási vitát kavart a muszlim öltözék viselése a francia iskolákban + videó

Az abaya iskolai viseléséből nagy politikai vita kerekedett, az oktatási miniszter éberségre szólította fel az intézményvezetőket, a baloldal kiáll a muszlim öltözék mellett, a jobboldal pedig hevesen tiltakozik ellene.

Franciaországban alaposan felkorbácsolta az indulatokat, hogy az utóbbi időben egyre több alkalommal viselnek a diákok muszlim öltözéket, különös tekintettel az abayára. Két lyoni iskolában összesen 170 olyan esetet jegyeztek fel, hogy muszlim vallású tanulók ebben a tipikus hosszú ujjú, egész testet elfedő köpenyszerű ruhában jelentek meg. A témáról beszámoló jobboldali politikus, Gilbert Collard azt írta a Twitteren, hogy ideje mindenkinek felnyitni a szemét, mivel a radikális iszlám győzött az iskolákban; olyan nagy a nyomás, hogy a tanárok nem mernek kamera előtt nyilatkozni.

A fenti felvételen jól látszik, ahogy a muszlim diáklányok hátrahajtják a fejkendőjüket, mielőtt belépnek az iskola épületébe, a 2004. március 15-i 2004-228-as törvény értelmében ugyanis a francia közoktatásban, azon belül a középiskolákban, az általános iskola alsó és felső tagozatában tilos a vallási hovatartozást nyíltan mutató szimbólumok vagy ruházat viselése. A fejkendővel szemben azonban tolerálják az iskolák a hagyományos hosszú muszlim ruha, az abaya viselését, ezzel kapcsolatban az egyik diáklány elárulta, hogy az osztályába járó 30 tanulóból 16-18 abayát hord, a stábnak nyilatkozó lányok elmondása alapján néhány tanár rosszallóan néz rájuk emiatt. Arcukat és nevüket nem vállalva pár oktató elmondta, hogy az abayát viselő diákok szándékosan vagy akaratlanul, de erős nyomást gyakorolnak az egész intézményre.

A riportot készítő BFMTV kiemeli a témával kapcsolatban, hogy Franciaországban egyelőre nincs arra vonatkozó központi szabályozás, hogy az abaya vallásos öltözéknek számít-e, egy 2022-ben kiadott miniszteri körlevél értelmében az iskolák vezetésének hatáskörébe tartozik eldönteni, hogy akként kezelik-e. 

A stáb által felkeresett két lyoni középiskolában közel kétszáz abayát számoltak meg; a tankerület azt ígérte, hogy a szeptemberi tanévkezdésre kidolgoznak egy szabályzatot az iskolai öltözködésre vonatkozóan, amit minden szülővel alá fognak írattatni.

A fenti témát kommentálta a Twitteren Florence Bergeaud-Blackler írónő is, akinek a Muszlim Testvériség nevű iszlamista szervezetről szóló könyvének a bemutatóját az utolsó pillanatban elnapolta a párizsi Sorbonne egyetem. A szerzőt a kötet januári kiadását követően rendőri védelem alá helyezték, miután több halálos fenyegetést is kapott.

Bergeaud-Blackler bejegyzése szerint nemcsak Franciaországban, hanem Belgiumban is előfordul, hogy néhány felső tagozatos általános iskolás lány nem mutatkozik fedetlen karral, még a legnagyobb hőség idején sem. Az írónő felhívja rá a figyelmet, hogy a test ilyen módon való elfedése iszlám norma, nem pedig szokás.

Így kérdéses, hogy jogában áll-e egy iskola igazgatójának megtiltani az abaya viselését az iskola épületén belül. Mivel az idén ugrásszerűen megnőtt a franciaországi iskolákban az abayát viselő diákok száma, Pap Ndiaye oktatási miniszter június elején összehívta a tankerületi vezetőket, hogy megvitassák a problémát. A Le Figaro nevű lap értesülései szerint a miniszter éberségre szólította fel az intézmények vezetőit a szekularizmussal és annak betartásával kapcsolatban. Pap Ndiaye úgy nyilatkozott, hogy megszaporodtak a szekularizmus elleni támadások az oktatási intézményekben, ezért kiadtak egy körlevelet, s az abban foglaltak szigorú betartását kérik minden intézménytől.

A miniszter elmondása alapján a november 9-i dátummal kiadott körlevél meghatároz néhány dolgot, de mindenekelőtt azt, hogy a 2004-es törvényt szigorúan be kell tartatni az iskolákban. A politikus kiemelte, hogy tájékoztatni kell a tanuló családját, és védeni, valamint képezni kell az iskolák személyzetét, továbbá fegyelmi tanácsot kell az intézménybe irányítani abban az esetben, ha túl nagy lesz a nyomás egy oktatási létesítményben vagy egy városban.

Ami az abaya viselését illeti, egyértelműen a miniszteri körlevél az irányadó, az intézményvezetőknek kell eldönteniük, hogy vallási öltözékről van-e szó és hogy az sérti-e a szekularizmus elvét. 

Ebben segítséget nyújt egy hatszáz fős apparátus, akik telefonon adnak tanácsot vagy akár el is utaznak az adott iskolába, ha problémás esettel állnak szemben, és ha a családdal folytatott megbeszélés nem vezet eredményre, akkor akár szankciókra is sor kerülhet. Pap Ndiaye leszögezte, hogy a körlevélben foglaltak alkalmazásával azon dolgoznak, hogy mérséklődjenek a francia iskolákban a szekularizmus elleni támadások, kiemelve, hogy nem csak a vallási ruhák és jelképek viseléséről van szó. A miniszter szerint nevelésre is szükség van, mert a tanulókat meg kell győzni arról, hogy a szekularizmus értük van, az ő javukat szolgálja.

A témáról beszámolt a Le Parisien nevű lap is, ezzel kapcsolatban nem maradt szótlan az Engedetlen Franciaország (La France Insoumise) nevű párt frakcióvezetője, aki iszlamofóbiával vádolta meg a lapot. A politikus bejegyzésében felhívta rá a figyelmet, hogy míg az ország példátlan társadalmi válságon megy keresztül, az államfő támadja a szabadságjogokat, valamint miközben rendkívüli szárazság és élelmiszerválság sújtja az országot, addig a Le Parisien a muszlim nők ruhájával foglalkozik.

A baloldali politikus kommentje heves reakciókat váltott ki a jobboldal soraiban. Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés nevű párt elnöke ezzel kapcsolatban ironikusan megjegyezte, hogy az abayát védő baloldali párthoz jobban illene az Iszlamista Franciaország elnevezés. Bardella elmondása alapján két hónap alatt közel ezer szekularizmus elleni támadás történt a francia iskolákban, és a NUPES baloldali koalíció, amely kiáll az iszlamisták tézisei mellett, megvédve a politikai és vallási követeléseiket, veszélyt jelent a köztársaság értékeire és a szekularizmusra. 

A jobboldali politikus szerint az abayát be kell tiltani, és törvénybe kell iktatni a családi pótlék és az iskolai támogatás folyósításának felfüggesztését azokban az esetekben, amikor bebizonyosodik, hogy megsértik a szekularizmus elvét.

A Nemzeti Tömörülés párt Twitter-bejegyzésében kiemelte, hogy az iskolákban robbanásszerűen megnőtt a szekularizmus elleni támadások száma és példátlan iszlamista nyomás nehezedik az intézményekre. A párt a bevándorlás ellenőrzésével, a rend ismétlődő megzavarása esetében a családi támogatások felfüggesztésével és az állami szervek iskoláknak nyújtott támogatásával biztosítaná a szekularizmus és az állam tekintélyének tiszteletben tartását.

A heves vitára reagált a Muszlim Vallás Francia Tanácsa (CFCM) is, amely leszögezte, hogy az abaya nem számít vallásos ruhának.

A CFCM véleménye szerint ennél súlyosabb témákkal aránytalanul keveset foglalkozik a média, kiemelve az iskolai zaklatást, amely öngyilkossághoz is vezetett már. A muszlim tanács leszögezi, hogy a muszlim hagyományban egyetlen ruhadarab sem minősül vallási jelképnek, példaként említve, hogy egy muszlim többségű ország lakosairól nem lehet az öltözékük alapján megmondani, hogy milyen vallásúak. A CFCM továbbá felhívja rá a figyelmet, hogy az abaya arabul ruhát vagy kabátot jelent, amit sokan tévesen muszlim vallási öltözékként azonosítanak.

Hozzátették: a franciaországi muszlimok néhány ritka eset kivételével betartják a vallási jelképek viseléséről rendelkező 2004. márciusi törvényt, ráadásul a Szent Korán, amely szerénységre és a hiúság mellőzésére buzdítja a híveket, nem tesz ajánlást egyetlen ruha viselésére sem. A Valeurs actuelles nevű francia konzervatív portál munkatársa, Charlotte d’Ornellas ezzel kapcsolatban mindenesetre kiemelte a CNews műsorában, hogy akár iszlamista, akár nem, az abaya semmiképp nem francia viselet.

Borítókép: Muszlim öltözéket viselő nők Európában (Forrás: Mads Claus Rasmussen/Ritzau Scanpix/Ritzau Scanpix via AFP)