Dagad a botrány Párizs neves egyeteme, a Sorbonne háza táján, a dékán ugyanis szinte az utolsó pillanatban, mindössze pár nappal a május 12-re tervezett könyvbemutató előtt mondta le Florence Bergeaud-Blackler előadását. A szerző, aki a Francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ (CNRS) munkatársa, a Muszlim Testvériség nevű iszlamista szervezetről írt, idén januárban megjelent könyvét ismertette volna a hallgatóknak, ám a konferenciát törölte az egyetem.
A történtekről maga Florence Bergeaud-Blackler adott hírt a Twitteren. Az írónő kiemelte, hogy az előadást a Sorbonne bölcsészkarának dékánja biztonsági okokra hivatkozva függesztette fel, ám erről előzetesen nem egyeztetett a szerzővel. Florence Bergeaud-Blackler bejegyzése alapján tudomása szerint sem a könyv, sem annak témája ellen nem tiltakozott senki.
A Le Parisien nevű francia napilap értesülései szerint az eseményt elnapolták, előreláthatóan június 2-án lesz megtartva, ezzel kapcsolatban az egyetem kihangsúlyozta, hogy a szóban forgó konferenciát nem törölték és nem is cenzúrázták, hanem egy későbbi időpontra halasztották, ám a halasztás konkrét okait nem részletezte az intézmény.
A lap úgy tudja, hogy a CNRS munkatársa sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy akadályozzák a munkájában és az arról való tájékoztatásban, valamint találkozót kért Sylvie Retailleau francia felsőoktatási és kutatási minisztertől.
A Le Parisien információi alapján a politikus hamarosan fogadja az írónőt, a minisztérium pedig kiemelte, hogy tűrhetetlen, hogy az akadémiai szabadságot megkérdőjelezheti a vele szembeni legkisebb fenyegetés.
Az írónő nyilatkozott a Marianne nevű francia magazinnak is a történtekről, kiemelve, hogy az előadást a szervezők késői időpontra tették, 18 órai kezdettel, annak érdekében, hogy azt ne zavarják meg diákok. Hozzátette, hogy a konferencia iránt érdeklődők az idősebb generációból kerültek ki és a megszokottnál tájékozottabbak voltak.
A CNews hírportálnak nyilatkozva a szerző azt is kifejtette, hogy a könyve érzékeny témákat érint, amelyekről nem igazán szeretnek beszélni az emberek, mert veszélyekkel jár. A kötetben az írónő bemutatja, hogy milyen befolyással volt a Muszlim Testvériség két vagy akár három újraiszlamizált generációra Európában és Franciaországban, arra törekedve, hogy különféle stratégiákkal elkerülhessék az asszimilációt a társadalom bizonyos szektoraiban, hozzátéve, hogy ez különösen az egyetemen jellemző. Az írónő ezért nem lepődött meg azon, hogy az egyetemen vegyes érzelmekkel, sőt, egyes esetekben ellenségesen fogadták a könyvét.
Elmondása alapján voltak olyan kollégái is, akik a kötetben lévő állítások megcáfolása helyett megrágalmazták.
Florence Bergeaud-Blackler a Marianne-nak kiemelte, hogy
erőteljesen nő a cancel culture az egyetemeken, hozzátéve, hogy az utóbbi időben számos fenyegetést kapott, amelyek jelentős része a szóban forgó egyetemről származott.
Az írónő szerint a Sorbonne azzal, hogy lemondta az előadást, megtagadta az értékeit és a befolyását. Bergeaud-Blackler sajnálatosnak tartja, hogy egy több száz éves egyetem enged a fenyegetéseknek és meghátrál, holott a múltban széles körű tudást adott át.
Az írónő azt is elárulta, hogy míg az egyetem mossa kezeit és védi a hallgatóit, semmit nem tesz a kutatók védelme érdekében. Florence Bergeaud-Blacker kiemelte azokat a diákokat, akik a cancel culture hívei, mivel náluk kifejezetten jellemző, hogy agresszíven lépnek fel és megfenyegetik mindazokat, akik nem értenek egyet velük. Az írónő a véleménynyilvánítás és a kutatók szabadságának védelmét szorgalmazza és azt szeretné, ha ebben partner lenne a belügyminisztérium, az egyetemeket bevezetendő eszközökkel és intézkedésekkel.
Az antropológusként is tevékenykedő Florence Bergeaud-Blacker januárban megjelent könyve és annak kényes témája sokaknak nem tetszett, már a kiadását követően is rengeteg kritika és fenyegetés, valamint rágalom érte a szerzőt, többen halálosan is megfenyegették, a nő ezért rendőri védelmet kapott.
Ügyvédje, Thibault de Montbrial úgy véli, az írónő újabb kötetével magára vonta a franciaországi intellektuális iszlamizmushoz közel álló körök haragját, ennek tudható be, hogy megsokasodtak az őt ért fenyegetések. Az ügyvéd a BFMTV-nek adott nyilatkozatában a 2020 októberében különös kegyetlenséggel meggyilkolt tanár, Samuel Paty esetéhez hasonlította védence ügyét, kiemelve, hogy ügyfele kutatásai és munkája során mindig is mérsékelt volt az iszlám és az iszlámizmus kapcsolatát illetően.
A Sorbonne-nal kapcsolatban azt mondta az ügyvéd, hogy az egyetemen átvették az irányítást az iszlamisták, és megfélemlítést, valamint bizonytalan légkört teremtve vezérlik a vezetőséget.
Ami a könyvet és annak szerzőjét ért kritikákat illeti, az ügyvéd leszögezte, hogy néhány olyan intellektuális személytől származnak, akikről köztudott, hogy közel állnak egyes iszlamista körökhöz.
A CNRS kutatójának ügye rendkívül nagy felháborodást keltett francia politikai berkekben. A Republikánus párt elnöke, Éric Ciotti támogatásáról biztosította az írónőt, akinek az előadását a Sorbonne lemondta a szélsőbaloldal fenyegetései miatt. A politikus szerint a francia egyetemek ismét azon cenzorok áldozatává váltak, akik a saját ideológiájukat helyezik előtérbe azáltal, hogy megakadályozzák az eszmecserét.
Az egyik legnépszerűbb francia jobboldali politikus, Marine Le Pen is megszólalt a történtekkel kapcsolatban, az ellenzéki politikus elfogadhatatlannak tartja az írónőt ért cenzúrát. Le Pen kiemelte, hogy érdekes módon a franciaországi egyetem intézménye jóváhagyta egy szélsőbaloldali terrorista előadását, azonban elnapolta egy kutató konferenciáját, aki a Muszlim Testvériség által megtestesített iszlamista veszélyre figyelmeztet.
A Marine Le Pen által említett szélsőbalos terrorista nem más, mint Jean-Marc Rouillan, az Action Directe nevű francia terroristacsoport alapítója és vezetője, amely a 80-as években több fegyveres merényletet is elkövetett, többek között 1986-ban meggyilkolták a Renault egykori vezetőjét, George Besse-t. Ezért és egy korábbi gyilkosságért Rouillan-t életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, amiből 24 évet leült, majd 2012-ben feltételesen szabadlábra helyezték.
Rouillan sosem tagadta a terrorcsoportokkal való szimpátiáját. 2016-ban egy rádióműsorban dicsőítette és bátornak nevezte azokat a terroristákat, akik 2015-ben a párizsi Bataclan klubban több mint száz ártatlan embert lemészároltak. Ezért a kijelentésért terrorizmus dicsőítése miatt 18 hónap börtönbüntetésre ítélték a szélsőbalos férfit, ám, miután az Emberi Jogok Európai Bírósága úgy vélte, hogy a fenti kijelentés belefér a szabad véleménynyilvánítás kereteibe, az ítéletet végül hatályon kívül helyezte a bíróság.
A politikai fogolyként felkonferált Jean-Marc Rouillan minden gond nélkül tarthatott előadást március végén a zöldpárti vezetésű Bordeaux egyetemén, derül ki a Le Figaro cikkéből. A lap azt is kiemeli, hogy az előadás hírére nem reagált a felsőoktatási miniszter.
Gilles-William Goldnadel népszerű francia esszéista is elmondta véleményét a Sorbonne-on történtekkel kapcsolatban, véleménye szerint az a probléma az egyetemmel, hogy fizikailag és ideológiailag is a szélsőbal kezében van. Hozzátette, hogy az iszlamista szélsőbal nem nézi jó szemmel az iszlamizmus elleni harcot.
A CNRS is reagált a munkatársát ért fenyegetésekre, április közepén közzétett Twitter-bejegyzésükben azt írták, hogy a kutatási központ mindig is kiállt a kutatás szabadságának védelme mellett, határozottan elítélik a Florence Bergeaud-Blackler-t ért fenyegetéseket és minden támogatást megadnak neki, valamint biztosítják számára az általa kért munkahelyi védelmet.
Borítókép: Florence Bergeaud-Blackler (Kép: Facebook/Florence Bergeaud-Blackler)
