Az 56 millió dolláros (19,3 milliárd forint) finanszírozási hiány miatt az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) már csütörtökön életbe léptette az új megszorításokat, amelyek következtében a rohingja menekültek havonta mindössze nyolc dollár (mintegy 2700 forint), vagyis naponta 27 cent értékben juthatnak élelemhez.
Gwyn Lewis, az ENSZ egyik bangladesi koordinátora figyelmeztetett, hogy márciusban az adagok értéke már havi 12 dollárról (körülbelül 4000 forint) 10 dollárra (körülbelül 3400 forint) csökkent, és kiemelte, hogy a lépés egészségügyi kimenetele rettenetes lesz.
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által kinevezett független szakértők közül hárman, Tom Andrews, Michael Fakhri és Olivier De Schutter szintén felszólították az adományozókat, nyúljanak zsebeikbe, hogy elkerüljék a katasztrófát.
Aláhúzták, hogy az élelmiszeradagok további csökkentésének hosszú távú hatásai lesznek, elsősorban a gyerekek fejlődésére, növekedésére, „ezáltal halványul a jövő generációjába vetett remény is”. Leszögezték, hogy a döntés következményeit elsősorban a várandós nők és az öt éven aluli gyerekek fogják viselni, akikre így még több kizsákmányolás és abúzus vár majd.
Sarah Gordon-Gibson a WFP igazgatója kedden arra szólította fel a nemzetközi közösség tagjait, a kormányokat és a magánszektort: járuljanak hozzá a világélelmezési program finanszírozásához.
A bangladesi–mianmari határ közelében fekvő Cox’s Bazarban csaknem egymillió rohingja muszlim tartózkodik menekülttáborokban. Többségük azután menekült Mianmarból a szomszédos Bangladesbe, hogy 2017-ben a buddhista többségű Mianmar hadserege Arakán államban hadműveletet indított a kisebbségben lévő, muszlim vallású rohingják lázadói ellen. A harcokban sok civil is életét vesztette. A túlélők tömeges erőszakról, vérontásról és falvak felégetéséről számoltak be. A történteket az ENSZ emberi jogi biztosa népirtásnak minősítette.
Borítókép: Mianmari rohingja menekülteket fogadnak indonéziai katonák (Fotó: MTI/AP/Rahmat Mirza)
