A Nyugat Koszovóval kapcsolatos politikája megváltozhat. A jelenlegi perspektívából még ugyan nem látszik, hogy legújabb intézkedéseikkel csak Albin Kurti koszovói miniszterelnöknek szeretnének üzenni, látszatpolitikát folytatnak, vagy valóban változik a hozzáállás, de egyelőre ez utóbbi látszik valószínűnek.
A nagybetűs Nyugat ugyanis meglepően egységesen reagált, és a korábban megszokottaktól eltérően kifejezetten Koszovót bírálta az ismételten kialakult feszült helyzet miatt.
Az Egyesült Államok, amelynek Koszovó létezése lényegében köszönhető, szankciókat jelentett be, de ezúttal nem Szerbia, hanem Koszovó ellen. Az EU is szankciókat foganatosított. A koszovói miniszterelnök vasárnap azonban úgy értékelte, hogy az EU Koszovóval szembeni büntetőintézkedései „igazságtalanok”, ugyan, de ennek ellenére „Koszovó tenni fogja a dolgát”, hiszen a törvényeket és az ország alkotmányát tiszteletben kell tartani. Azt mondta még, hogy ezek nem igazi szankciók, csak „átmeneti intézkedések”, amelyek reményei szerint a lehető legrövidebb ideig tartanak, mert „Koszovónak támogatásra van szüksége a fejlődéshez”.
Elemzők közül sokan rámutatnak, hogy lényegében megfordulni látszanak a szerepek Koszovóban.
Míg annak idején ugyanis arra hivatkozva avatkozott be végül a NATO is a szakadár szerb köztársaság „védelmében”, hogy a szerbek elnyomják az albánokat, most a Nyugat ismét felemeli a szavát, mert a még ott élő szerbek ellen lép fel elfogadhatatlan módon az aktuális koszovói vezetés.
Koszovó és Szerbia EU által közvetített békefolyamata során még a 2013-as brüsszeli egyezményben, majd idén az ohridi egyezményben is rögzítették a felek, hogy Pristina „elköteleződik amellett, hogy megfelelő szintű autonómiát biztosítson a Koszovóban élő szerb nemzetiségű közösségnek”. Az egyezmény rendelkezései szerint ez a gyakorlatban azt jelentette volna, hogy a szerb többségű településekből létrejön a Szerb Községek Közössége, mint a szerbek egyfajta önrendelkezési szerve. Kurti viszont arra hivatkozik, hogy ez ellentétes lenne Koszovó alkotmányával. Mint ismeretes, Szerbia alkotmánya viszont máig az ország részének tekinti egészében is Koszovót.
Az EU sem nézi jó szemmel a koszovói feszültségkeltést. Az Európai Bizottság tájékoztatta Koszovót azokról az intézkedésekről, amelyeket az EU-követelmények be nem tartása miatt hozott, az észak-koszovói kedélyek lecsillapítása végett. Az EU képviselői a Szabad Európa Rádiónak is megerősítették, hogy Koszovót június 28-án tájékoztatták az intézkedésekről. Ennek értelmében a stabilizációs és társulási megállapodás keretében ideiglenesen felfüggesztik a munkát a munkatestületekben.
Koszovó a továbbiakig nem kap meghívást magas szintű fórumokra és kétoldalú találkozókra, felfüggesztik a külföldi tisztviselők látogatását, valamint felfüggesztették az EU által finanszírozott 7,5 milliárd eurós programból a pénzek átutalását is. Az IPA 2024 program Koszovóra vonatkozó részének tervezését is felfüggesztették.
A helyzet komolyságát az is mutatja, hogy a különféle különmegbízottak mellett nem kis meglepetésre Antony Blinken amerikai külügyminiszter is kapcsolatba lépett Vucsics elnökkel és Kurtival is. Twitter-bejegyzése szerint a kettejükkel külön-külön lefolytatott telefonbeszélgetésében felszólította a feleket, hogy feltétel nélkül hajtsák végre a brüsszeli megállapodást.
Az amerikai külügyminiszter külön üdvözölte a koszovói rendőrség három tagjának szabadon bocsátásának hírét, amire Orbán Viktor is külön kérte Vucsicsot. Blinken megismételte, hogy felelősségre kell vonni azokat, akik felelősek a közelmúltban Észak-Koszovóban a KFOR-tagok elleni támadásokért.
Gert Jan Koopman, az Európai Bizottság szomszédságpolitikai és integrációs főigazgatóságának vezetője is kijelentette, az EB-t aggasztja annak ténye, hogy Pristina nem teszi meg a szükséges lépéseket a koszovói feszültség csillapítása érdekében. Már korábban is figyelmeztetett, hogy a testület konkrét megszorító intézkedéseket tervez Koszovó ellen, ha rövidesen nem történnek szemmel látható pozitív változások.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is felszólította a feleket arra, hogy tartózkodjanak a helyzet elmérgesedéséhez vezető minden intézkedéstől.
A NATO és az EU szorosan együttműködik annak érdekében, hogy figyelemmel kísérjék a koszovói fejleményeket
– mondta el a Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével közösen megtartott sajtótájékoztatón. De Olaf Scholz német kancellár is olyan nyilatkozatokat tett, hogy mihamarabb meg kell szervezni az új észak-koszovói helyhatósági választásokat, létre kell hozni a szerb községek közösségét is. Macron is arra utaló megjegyzéseket tett, hogy Kurti az, aki most feszültséget kelt.
A koszovói ellenzéki pártok is reagáltak a fejleményekre, mert úgy vélik, Albin Kurti kormányfő a felelős azért, hogy az EU szankciókat vezetett be Koszovó ellen.
Lumir Abdixhiku, az ellenzéki Koszovói Demokratikus Szövetség elnöke egyenesen úgy értékelte, „Koszovó nemzetközi megítélése soha nem volt ilyen rossz, mint jelenleg”, valamint, hogy „Szerbia soha nem élvezett nagyobb támogatást, mint manapság”. Abdixhiku szerint Kurti politikája ellentétben áll azzal a törekvéssel, hogy Koszovó európai állammá váljon. Ramush Haradinaj, a szintén ellenzéki Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) elnöke Facebook-bejegyzésében arra emlékeztetett, hogy
már javasolta Kurti leváltását, mert Koszovó Kurtival csak zsákutcába juthat.
A koszovói kormány két koszovói szerb, válójában állítólag nem is létező csoportot terrorista szervezetté nyilvánított. Szerb részről viszont tagadták azt is, hogy ilyenek egyáltalán léteznének. Az Északi Brigád (Severna brigada) és a Polgári Védelem (Civilna zastita) nevet viselő civil szervezetek közül előbbi nem is létezett, az utóbbi néven bejegyzett civil szervezetet pedig nyolc éve felszámolták a szerbek szerint.
Borítókép: Alekszandar Vucsics szerb elnök, Miroslav Lajcák, az Európai Unió nyugat-balkáni régiót érintő kérdésekért felelős különleges képviselője, Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai fõképviselője és Albin Kurti koszovói miniszterelnök megbeszélést folytat (b-j) Brüsszelben 2023. május 2-án. Uniós közvetítéssel tárgyalásokat folytat Szerbia és Koszovó a két ország közötti kapcsolat normalizálásáról (Fotó: MTI/EPA/Olivier Matthys)
