A Nyugat Koszovóval kapcsolatos politikája megváltozhat. A jelenlegi perspektívából még ugyan nem látszik, hogy legújabb intézkedéseikkel csak Albin Kurti koszovói miniszterelnöknek szeretnének üzenni, látszatpolitikát folytatnak, vagy valóban változik a hozzáállás, de egyelőre ez utóbbi látszik valószínűnek.
A nagybetűs Nyugat ugyanis meglepően egységesen reagált, és a korábban megszokottaktól eltérően kifejezetten Koszovót bírálta az ismételten kialakult feszült helyzet miatt.
Az Egyesült Államok, amelynek Koszovó létezése lényegében köszönhető, szankciókat jelentett be, de ezúttal nem Szerbia, hanem Koszovó ellen. Az EU is szankciókat foganatosított. A koszovói miniszterelnök vasárnap azonban úgy értékelte, hogy az EU Koszovóval szembeni büntetőintézkedései „igazságtalanok”, ugyan, de ennek ellenére „Koszovó tenni fogja a dolgát”, hiszen a törvényeket és az ország alkotmányát tiszteletben kell tartani. Azt mondta még, hogy ezek nem igazi szankciók, csak „átmeneti intézkedések”, amelyek reményei szerint a lehető legrövidebb ideig tartanak, mert „Koszovónak támogatásra van szüksége a fejlődéshez”.
Elemzők közül sokan rámutatnak, hogy lényegében megfordulni látszanak a szerepek Koszovóban.
Míg annak idején ugyanis arra hivatkozva avatkozott be végül a NATO is a szakadár szerb köztársaság „védelmében”, hogy a szerbek elnyomják az albánokat, most a Nyugat ismét felemeli a szavát, mert a még ott élő szerbek ellen lép fel elfogadhatatlan módon az aktuális koszovói vezetés.
Koszovó és Szerbia EU által közvetített békefolyamata során még a 2013-as brüsszeli egyezményben, majd idén az ohridi egyezményben is rögzítették a felek, hogy Pristina „elköteleződik amellett, hogy megfelelő szintű autonómiát biztosítson a Koszovóban élő szerb nemzetiségű közösségnek”. Az egyezmény rendelkezései szerint ez a gyakorlatban azt jelentette volna, hogy a szerb többségű településekből létrejön a Szerb Községek Közössége, mint a szerbek egyfajta önrendelkezési szerve. Kurti viszont arra hivatkozik, hogy ez ellentétes lenne Koszovó alkotmányával. Mint ismeretes, Szerbia alkotmánya viszont máig az ország részének tekinti egészében is Koszovót.
