Dershowitz szerint a vád lényege, hogy Trump tudta vagy tudnia kellett volna, hogy a választást tisztességes körülmények között veszítette el, ezért volt jogellenes, hogy megkérdőjelezte az eredményt.
Csakhogy az amerikai Legfelsőbb Bíróság a szólásszabadságot garantáló első alkotmánykiegészítésre hivatkozva többször kimondta, hogy nem létezik olyan, hogy hamis vélemény. Minden amerikainak joga van tévedni, és téves véleményét a nyilvánosság elé is tárhatja, amennyiben tényleg hisz benne – indítja érvelését a Harvard professzora.
Képzeljük el, milyen lenne a világ, ha minden olyan politikust, aki a megválasztása érdekében füllentett, büntetőeljárás alá vonnának és börtönbe zárnának. A törvényhozási üléseinket az Allenwood börtönben kellene tartani, nem pedig a kongresszus termeiben
− írja Dershowitz.
Ráadásul a professzor szerint maga a vádirat sem felel meg a tisztesség azon mércéjének, amit Trumpon számonkér. Míg hosszasan idézi Trumpnak az ominózus január 6-i eseményeket megelőző beszédét, kihagy belőle két kulcsfontosságú szót: „békésen” és „hazafiasan”. Ezekkel a szavakkal együtt a beszéd az első alkotmánykiegészítés által védett érdekérvényesítés volt, nem pedig uszítás. (Az utóbbival egyébként nem is vádolták meg Trumpot.)
A kihagyással elkövetett hazugság ugyanolyan súlyos, mint a tettileg elkövetett hazugság, különösen egy olyan jogi dokumentumban, mint egy vádirat
− mutat rá Dershowitz.
Emellett az ügyészeknek bizonyítaniuk kell, hogy Trump tisztában volt vele, hogy elvesztette a választást, márpedig a 45 oldalas vádiratban a sztárügyvéd nem talált olyan bizonyító erejű vallomást, ami erre mutatna. Az ellenkezőjére annál többet.
Ahogy Thomas Jefferson írta több mint 200 évvel ezelőtt: »Semmi félnivalónk nincs egyesek demoralizáló érvelésétől, ha mások szabadon bizonyíthatják tévedésüket…«. A hamis politikai véleményekre alkotmányosan megfelelő válasz az eszmék nyílt piaca, nem pedig a cenzúra zárt börtöncellái
− vonja le a következtetést a professzor.
További probléma, hogy ha a tárgyalást Washingtonban, az ország leginkább Trump-ellenes szegletében tartják, az esküdtszék könnyen figyelmen kívül hagyhatja az első kiegészítést és elítélheti Trumpot. Egy esetleges fellebbezésnél, főleg, ha a Legfelsőbb Bíróság elé kerül az ügy, már megdőlhet az ítélet.
Mint azt megírtuk, hasonló esetre egy másik jogtudós, Jonathan Turley, a George Washington Egyetem közjogi professzora, példát is hozott egy hasonló elemzésben, amelyet a USA Today közölt.
Egy 2016-os esetben a korrupcióval vádolt volt virginiai kormányzó, Bob McDonnell ellen 11 vádpontban hozott ítéletet a Legfelsőbb Bíróság egyhangúlag hatályon kívül helyezte. John Roberts főbíró akkor azt írta, hogy a szövetségi ügyészek követhetetlen meghatározásra támaszkodtak a politikai vezetők elleni büntetőjogi vádakat kiváltó cselekmények tekintetében.
