– A legmegdöbbentőbb dolog ebben a vádiratban az, hogy alapvetően csak dezinformációval vádolják Donald Trumpot, ez egy dezinformációs vádirat − mondta Jonathan Turley jogtudós, a George Washington Egyetem közjogi professzora a Fox News amerikai televíziós hálózatnak. Szerinte amit a vádirat állít, miszerint Trump valótlanságokat terjesztett, hogy aláássa a 2020-as választás integritását, része a szólásszabadságnak, ami pedig az amerikai alkotmány úgynevezett első kiegészítése által védett jog, így a bíróságok valószínűleg szkeptikusak lesznek ezzel kapcsolatban.
Turley arra is felhívta a figyelmet, hogy feltűnően hiányzik a vádiratból a lázadásra való felbujtás, holott a Trump elleni második impeachment eljárásban a demokraták azzal érveltek, hogy teljesen egyértelmű bizonyítékok vannak erre.
Szerintem komoly jogi problémák vannak ezzel a vádiratban
– összegezte véleményét Turley professzor.
A jogtudós a USA Today amerikai napilap internetes kiadásában publikált cikkében hosszabban is kifejti a washingtoni váddal kapcsolatos véleményét. Írása szerint az ügyészeknek ahhoz, hogy elkaphassák Trumpot, át kell gázolniuk az első kiegészítésen és a Legfelsőbb Bíróság korábbi döntésein.
Felidézi, hogy az Egyesült Államok kontra Alvarez ügyben 2012-ben hozott ítéletében a Legfelsőbb Bíróság 6-3 arányban kimondta, hogy alkotmányellenes a hazugságok büntethetővé tétele egy olyan politikus ügyében, aki katonai kitüntetésekről hazudott.
A bíróság akkor figyelmeztetett, hogy az ilyen és hasonló állítások kriminalizálása „olyan széles cenzori hatalmat adna a kormánynak,
amelyre sem e bíróság eseteiben, sem alkotmányos hagyományainkban nem volt példa. E hatalom gyakorlásának puszta lehetősége is borzongást kelt, olyan borzongást, amelyet az első kiegészítés nem engedhet meg, ha a szabad beszéd, a gondolkodás és a diskurzus továbbra is szabadságunk alapját képezi.
Egy másik, 2016-os esetben a korrupcióval vádolt volt virginiai kormányzó, Bob McDonnell ellen 11 vádpontban hozott ítéletet a Legfelsőbb Bíróság egyhangúlag hatályon kívül helyezte. John Roberts főbíró akkor azt írta, hogy a szövetségi ügyészek követhetetlen meghatározásra támaszkodtak a politikai vezetők elleni büntetőjogi vádakat kiváltó cselekmények tekintetében.
Smith különleges ügyész azonban figyelmen kívül hagyta ezeket a precedenseket.
A szólásszabadsághoz való jog mellett a vádirat másik komoly gyenge pontja, hogy az arra alapoz, hogy Donald Trump tisztában volt vele, hogy az általa a választási eredményekkel kapcsolatban tett állítások hamisak. Igen ám, csakhogy Trump azt mondta, amit a jogászoktól és a tanácsadóitól hallott – tehát a különleges ügyész gyakorlatilag azt kéri számon rajta, hogy hitt a saját ügyvédeinek.