A volt elnök ellen jelenleg három különböző eljárás folyik. Egy állami eljárás New Yorkban, hallgatási pénz fizetése és ehhez kapcsolódóan üzleti dokumentumok meghamisítása miatt, egy szövetségi ügy Floridában, bizalmas dokumentumok helytelen kezelése miatt, és a politikai szempontból talán legrelevánsabb, a frissen indult washingtoni szövetségi ügy, amelyet a 2021. januári események kapcsán indított az igazságügy miniszter által kijelölt különleges ügyész, Jack Smith.
A két szövetségi vádiratnak összesen 44 pontja van. A Donald Trump elleni vádak közül a legsúlyosabb a friss vádirat négy vádpontjának egyike, a „jogok elleni összeesküvés”. Ennek alap tényállása tíz évig terjedő börtönnek büntethető, azonban ha a rendelkezés hatálya alá tartozó cselekmények halálos kimenetelűek, az elkövető akár halálbüntetést is kaphat – márpedig a 2021. január 6-i eseményeknek volt halálos áldozata.
„A január 6-i eseményekkel kapcsolatos vádak a legveszélyesebbek Donald Trumpra nézve, hiszen ha itt bűnösnek mondják ki, akár a szövetségi hivatalok viselésétől is eltilthatják a XIV. kiegészítés értelmében” – magyarázza lapunknak a Nézőpont Intézet elemzője. Erdélyi Rezső Krisztián hozzátette, „a demokraták természetesen gyors tárgyalást akarnak az ügyben – ezt Adam Schiff, az eseményeket vizsgáló bizottság egykori tagja is megerősítette –, de egyelőre lehetetlen megmondani, hogy ez az ügy mikor lép tényleges bírósági szakaszba, leszámítva a bíró előtt való első megjelenést, ami e csütörtökön lesz. Itt ugyanakkor csak a vádak formális ismertetésére kerül sor.”
Kérdés persze, hogy egyáltalán meddig juthatnak az idén megindult eljárások a jövő év novemberében esedékes elnökválasztásig. „Kevéssé valószínű, hogy a mar-a-lagói dokumentumkezelési ügy lezárulna az elnökválasztásig. Ez ugyanakkor nem is feltétlenül célja az egykori elnök ellehetetlenítését célzóknak.”
A vádak folyamatos lebegtetése ugyanis sokkal rombolóbban hathat a nem elkötelezett Trump-szavazók körében
− emelte ki a szakértő.
