Lengyelországban október 15-én tartanak parlamenti választásokat, a Donald Tusk vezette baloldal mérkőzik meg a jobboldali tömbbel, élén a Jog és Igazságosság (PiS) kormánypárttal. Hogy mennyire fontos ez a voksolás, azt jól mutatja, hogy Brüsszel és a németek is igyekeznek befolyásolni a kampányt, hiszen a Mateusz Morawiecki vezette kormány a magyarhoz hasonlóan nem hajlandó fejet hajtani a brüsszeli bürokraták törekvéseinek, miszerint egyetlen kézbe kerülnének a tagállami jogosultságok.
A közelgő októberi lengyelországi választások meghatározzák Európa jövőjét, a júniusban esedékes európai parlamenti választásokkal együtt
– írja Hermann Tertsch, a spanyol jobboldali Vox befolyásos konzervatív EP-képviselője az El Debate című lapban megjelent véleménycikkében, hívta fel rá a figyelmet a V4NA nemzetközi hírügynökség. Tertsch szerint Lengyelország az elmúlt évtizedben gazdasági sikertörténetté vált, amely társadalmi stabilitással párosult, és mindezt a politikai polarizáció, a határain dúló háború és az uniós intézményekben tapasztalható ellenségeskedés ellenére sikerült elérni.
Tertsch Lengyelországot a konzervatív forradalom vezéralakjának nevezi, mert gazdasági, társadalmi és kulturális eredményein túlmenően a Nyugat védelmének és biztonságának fontos tényezőjévé vált.
Megjegyzi, hogy a változások a háború előtt kezdődtek, de az ukrajnai konfliktus vezetett oda, hogy Lengyelország Amerika legfőbb szövetségesévé vált Európában, és az EU-n belül a dekadens francia–német tengelyt elutasító nemzetek természetes vezetőjévé. Meggyőződése, hogy nem fog visszatérni az a régi rendszer, amelyben Németország és Franciaország irányította az Európai Bizottságot és rákényszerítette akaratát a többi tagállamra.
Tertsch úgy véli, hogy a közelgő lengyelországi választások kulcsfontosságúak Európa egészének jövője szempontjából, és szerinte az eredmény megoldja azt az óriási dilemmát, amellyel az európai jobbközép a második világháború vége óta szembesült. Szerinte az Európát irányító szocialistákkal való szövetség a progresszivizmus felé terelte a jobbközép fejlődését, amely ellenséges a nemzetállamok szuverenitásával és a gazdasági növekedéssel szemben, ugyanakkor nyitott a szociális mérnöki tevékenységre, a radikális környezetvédelemre és a klíma-vészmadárkodásra.
Borítókép: Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök (Fotó: MTI/EPA/PAP/Pawel Supernak)
