A migrációs politika előfeltétele, hogy az európaiak dönthessék el, ki lép be az európai területre, és azt is, ez hogyan történik – mondta az európai uniós ügyekért felelős miniszter a Die Welt című német napilapban és annak online felületén pénteken megjelent interjúban.
Bóka János az EU-csúcs kapcsán nyilatkozott arról, miért utasítja el Magyarország az uniós menekültügyi kompromisszumot.
Véleménye szerint a migrációról szóló vita kulcskérdése Európa külső határainak védelme, az uniós koncepció azonban nem átfogó, nem lehet vele elérni, hogy kevesebb ember érkezzen Európába. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az uniós álláspont lassan közeledik a magyar kormányéhoz, a viták fókuszában azonban még mindig nem az áll, hogy csak az jöhessen Európába, akinek valóban joga van ehhez.
A három fő migrációs útvonal közös jellemzője, hogy szervezett hálózatok illegális útvonalakat hoznak létre a migránsok számára az EU-ba, ezért is elengedhetetlen a külső határok szigorú ellenőrzése és a csempészhálózatok felszámolása. Ehhez azonban kétoldalú megállapodásokra van szükség az afrikai és közel-keleti államokkal, amelyek visszaveszik a migránsokat
– emelte ki a miniszter. Hozzátette, a visegrádi négyek (V4) a migrációt illetően egyetértenek, és más országok is vannak, amelyek a magyarhoz hasonló megoldásokat kínálnak, például Ausztria és Dánia.
A német kormány pozíciója azonban messze eltér a magyartól – mondta Bóka János, hozzáfűzve, hogy szerinte a németek a probléma megoldásaként tekintenek a migrációs paktumra, holott azzal a helyzet valószínűleg csak ki fog éleződni. – Ha olyan rendszert hozunk létre, amely megengedi, hogy aki európai földre lép, az itt maradhasson, azzal újabb embereket ösztönzünk arra erőteljesen, hogy Európába jöjjenek. Mivel pedig kitoloncolásokat alig hajtanak végre, sokan úgy gondolják, hogy amint Európába érnek, majd csak meglesznek valahogy – fogalmazott a miniszter.
Bóka Jánost kérdezték a Magyarországgal szemben indított jogállamisági mechanizmusról is. A miniszter elmondta, hogy itt nem európai értékekről van szó valójában, amelyek mellett mindannyian kiállunk, hanem az ügy politikai jellegű, és ezért politikai megoldást igényel.
Magyarország nem azért vesz részt konstruktívan az európai jogállamiságról szóló tárgyalásokon, mert a másik oldal érvei jogosak, hanem azért, mert a jelenlegi geopolitikai helyzetben fontos az európai egység demonstrálása befelé és kifelé is
– hangoztatta. Magyarország Ukrajnával kapcsolatos álláspontjáról azt mondta: Kijevet támogatjuk, olyan módon, ahogyan azt politikailag elfogadhatónak tartjuk.
A magyar álláspont sosem akadályozta az Ukrajnának nyújtott uniós segélyek és a szankciós csomagok elfogadását, ugyanakkor Magyarország nem akar eszkalációt Oroszország és Ukrajna között. Magyarország úgy véli, hogy a fegyverszállítások nem segítik a deeszkalációt, és a háború így csak meghosszabbodik
– tette hozzá Bóka János.
A miniszter azt is mondta, hogy szerinte Ukrajna NATO-taggá válása a jelenlegi körülmények között nem reális, Svédország NATO-tagságát azonban alapvetően támogatja a magyar kormány, és már megtette a szükséges lépéseket, hogy a parlament ennek megfelelően szavazhasson. – Végül azonban a parlamenti képviselők maguk fognak dönteni erről – jegyezte meg. A belarusz fővárosba, Minszkbe küldött új nagykövet ügyében azt mondta, a diplomáciában nagyon fontos, hogy nyitva tartsák a kommunikációs csatornákat a partnerekkel.
Borítókép: A szubszaharai térségbõl érkezett illegális bevándorlók egy parkban a második legnépesebb tunéziai városban, Szfakszban 2023. július 21-én (Fotó: MTI/EPA/Mohamed Meszara)
