Ezért nem csatlakozhat Ukrajna az Európai Unióhoz az osztrákok szerint

Az Osztrák Szabadságpárt több témában is kiosztotta az Európai Unió vezetését.

2023. 10. 09. 5:10
ZELENSZKIJ, Volodimir; BORRELL FONTELLES, Josep
Kijev, 2023. október 1. Az ukrán elnöki sajtószolgálat által közreadott képen Josep Borrellt, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai fõképviselõjét (j) fogadja Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben 2023. október elsején. MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat Fotó: -
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ukrajna csatlakozása katasztrófát okozna

Ukrajna nem csatlakozhat az Európai Unióhoz, az osztrák kormánynak foggal-körömmel ki kellene állnia ezen álláspont mellett. Az ukrán csatlakozás ugyanis nagyon komoly következményekkel járna, erről már Harald Vilimsky, az FPÖ európai parlamenti képviselője beszélt. Kijelentette, hogy Ukrajna EU-csatlakozása, amelyet Brüsszel most akarva-akaratlanul is erőltet, több okból is elutasítandó. Az egyik az, hogy milyen drámai hatással lenne az uniós költségvetésre.

Sajtóértesülések szerint az EU Bizottsága most a jelenlegi, 2021–2027-es pénzügyi keret példáján modellezi a következményeket. Eszerint csak Ukrajna 186 milliárd eurót kapna ebből. Ha a hat nyugat-balkáni államot, valamint Grúziát és Moldovát mint további csatlakozó országokat is figyelembe vesszük, akkor összesen 257 milliárd eurót kapnának. Egyszerűbben fogalmazva ez azt jelenti, hogy csak Ukrajnának a teljes uniós költségvetés mintegy 15 százalékára lenne szüksége

– mondta, majd hozzátette, hogy a mezőgazdasági támogatások területén is a költségvetés közel egyharmadát követelhetnék az ukránok. Az EU kohéziós kasszájából továbbá  61 milliárdot kellene Ukrajnának adni, miután az egy főre jutó GDP-vel az ország Algéria vagy Srí Lanka szintjén van, tehát az uniós átlag körülbelül tizedénél – jelezte.

A jobboldali képviselő a Financial Times kutatására hivatkozva megjegyezte, hogy Csehország, Észtország, Litvánia, Szlovénia, Ciprus és Málta például ezután már nem kapna kohéziós forrásokat, hiszen uniós szinten – papíron – már túl magas GDP-vel rendelkeznének.

Borítókép: Az ukrán elnöki sajtószolgálat által közreadott képen Josep Borrellt, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét (jobbra) fogadja Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben 2023. október elsején. (Fotó: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.