Eleget pazarolt Brüsszel
Az EU-nak végre fel kell hagynia azzal, hogy a tagállamok pénzét tonnaszámra dobálja ki az ablakon, erről a Petra Steger, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) európai politikáért felelős szóvivője beszélt az osztrák parlament külügyi bizottságában. A politikus a jobboldali párt nevében a brüsszeli elit által különböző harmadik országoknak juttatott milliárdos ajándékokra való tekintettel indítványban követelte, hogy Ausztria húzzon vastag vörös vonalat a hozzájárulások terén. A javaslatot azonban minden párt elutasította az FPÖ-n kívül.
Mi azt mondjuk: elég volt. Ausztria eleget fizetett! A mi feladatunk az osztrák adófizetők érdekeinek képviselete. Így azért kampányolunk, hogy végre véget vessenek ennek a nettó befizető államok kárára folytatott felelőtlen politikának, és függesszük fel a hozzájárulást mindaddig, amíg nem biztosított a pénzünk szerződésszerű és felelős felhasználása, és nem szüntetik meg ezt az óriási pazarlást
– jelentette ki az ülést követően Steger. A jobboldali képviselő úgy vélte, az Európai Unió intézményei minden józan észt elvesztettek a költségvetési politika terén, hiszen teljesen felelőtlenül egyik költségvetési túlkapás követi a másikat.
Ausztria idén 3,6 milliárd euró tagdíjat fizet Brüsszelnek. Ebbe beletartoznának az Európai Fejlesztési Alapba, az úgynevezett Európai Békefinanszírozási Eszközbe az Ukrajnának szánt fegyverek vásárlására vagy a törökországi menekültügyi eszközbe történő befizetések.
Következésképpen az osztrák állampolgárok évek óta eurómilliárdokat küldenek az uniós intézményeknek, amelyek ezt klímaőrültséggel és 1952 óta a legmagasabb inflációval hálálják meg. A belsőégésű motorok betiltásától kezdve az abszurd oltóanyag-szerződéseken át a Zelenszkij-rezsimnek szánt több milliárd eurós ajándékokig: az EU intézményei nem az osztrákok érdekében cselekszenek. Az összegyűjtött pénzt az „erkölcsi” iránytűjük alapján osztják el, ahelyett, hogy az európaiak valódi gondjaival törődnének
– bírálta Petra Steger a brüsszelitákat.
Ukrajna csatlakozása katasztrófát okozna
Ukrajna nem csatlakozhat az Európai Unióhoz, az osztrák kormánynak foggal-körömmel ki kellene állnia ezen álláspont mellett. Az ukrán csatlakozás ugyanis nagyon komoly következményekkel járna, erről már Harald Vilimsky, az FPÖ európai parlamenti képviselője beszélt. Kijelentette, hogy Ukrajna EU-csatlakozása, amelyet Brüsszel most akarva-akaratlanul is erőltet, több okból is elutasítandó. Az egyik az, hogy milyen drámai hatással lenne az uniós költségvetésre.
Sajtóértesülések szerint az EU Bizottsága most a jelenlegi, 2021–2027-es pénzügyi keret példáján modellezi a következményeket. Eszerint csak Ukrajna 186 milliárd eurót kapna ebből. Ha a hat nyugat-balkáni államot, valamint Grúziát és Moldovát mint további csatlakozó országokat is figyelembe vesszük, akkor összesen 257 milliárd eurót kapnának. Egyszerűbben fogalmazva ez azt jelenti, hogy csak Ukrajnának a teljes uniós költségvetés mintegy 15 százalékára lenne szüksége
– mondta, majd hozzátette, hogy a mezőgazdasági támogatások területén is a költségvetés közel egyharmadát követelhetnék az ukránok. Az EU kohéziós kasszájából továbbá 61 milliárdot kellene Ukrajnának adni, miután az egy főre jutó GDP-vel az ország Algéria vagy Srí Lanka szintjén van, tehát az uniós átlag körülbelül tizedénél – jelezte.
A jobboldali képviselő a Financial Times kutatására hivatkozva megjegyezte, hogy Csehország, Észtország, Litvánia, Szlovénia, Ciprus és Málta például ezután már nem kapna kohéziós forrásokat, hiszen uniós szinten – papíron – már túl magas GDP-vel rendelkeznének.
Borítókép: Az ukrán elnöki sajtószolgálat által közreadott képen Josep Borrellt, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét (jobbra) fogadja Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben 2023. október elsején. (Fotó: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat)
