Ezért nem csatlakozhat Ukrajna az Európai Unióhoz az osztrákok szerint

Az Osztrák Szabadságpárt több témában is kiosztotta az Európai Unió vezetését.

Kijev, 2023. október 1. Az ukrán elnöki sajtószolgálat által közreadott képen Josep Borrellt, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai fõképviselõjét (j) fogadja Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben 2023. október elsején. MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat Fotó: -

Eleget pazarolt Brüsszel

Az EU-nak végre fel kell hagynia azzal, hogy a tagállamok pénzét tonnaszámra dobálja ki az ablakon, erről a Petra Steger, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) európai politikáért felelős szóvivője beszélt az osztrák parlament külügyi bizottságában. A politikus a jobboldali párt nevében a brüsszeli elit által különböző harmadik országoknak juttatott milliárdos ajándékokra való tekintettel indítványban követelte, hogy Ausztria húzzon vastag vörös vonalat a hozzájárulások terén. A javaslatot azonban minden párt elutasította az FPÖ-n kívül.

Mi azt mondjuk: elég volt. Ausztria eleget fizetett! A mi feladatunk az osztrák adófizetők érdekeinek képviselete. Így azért kampányolunk, hogy végre véget vessenek ennek a nettó befizető államok kárára folytatott felelőtlen politikának, és függesszük fel a hozzájárulást mindaddig, amíg nem biztosított a pénzünk szerződésszerű és felelős felhasználása, és nem szüntetik meg ezt az óriási pazarlást

– jelentette ki az ülést követően Steger. A jobboldali képviselő úgy vélte, az Európai Unió intézményei minden józan észt elvesztettek a költségvetési politika terén, hiszen teljesen felelőtlenül egyik költségvetési túlkapás követi a másikat. 

Ausztria idén 3,6 milliárd euró tagdíjat fizet Brüsszelnek. Ebbe beletartoznának az Európai Fejlesztési Alapba, az úgynevezett Európai Békefinanszírozási Eszközbe az Ukrajnának szánt fegyverek vásárlására vagy a törökországi menekültügyi eszközbe történő befizetések. 

Következésképpen az osztrák állampolgárok évek óta eurómilliárdokat küldenek az uniós intézményeknek, amelyek ezt klímaőrültséggel és 1952 óta a legmagasabb inflációval hálálják meg. A belsőégésű motorok betiltásától kezdve az abszurd oltóanyag-szerződéseken át a Zelenszkij-rezsimnek szánt több milliárd eurós ajándékokig: az EU intézményei nem az osztrákok érdekében cselekszenek. Az összegyűjtött pénzt az „erkölcsi” iránytűjük alapján osztják el, ahelyett, hogy az európaiak valódi gondjaival törődnének

– bírálta Petra Steger a brüsszelitákat.

Ukrajna csatlakozása katasztrófát okozna

Ukrajna nem csatlakozhat az Európai Unióhoz, az osztrák kormánynak foggal-körömmel ki kellene állnia ezen álláspont mellett. Az ukrán csatlakozás ugyanis nagyon komoly következményekkel járna, erről már Harald Vilimsky, az FPÖ európai parlamenti képviselője beszélt. Kijelentette, hogy Ukrajna EU-csatlakozása, amelyet Brüsszel most akarva-akaratlanul is erőltet, több okból is elutasítandó. Az egyik az, hogy milyen drámai hatással lenne az uniós költségvetésre.

Sajtóértesülések szerint az EU Bizottsága most a jelenlegi, 2021–2027-es pénzügyi keret példáján modellezi a következményeket. Eszerint csak Ukrajna 186 milliárd eurót kapna ebből. Ha a hat nyugat-balkáni államot, valamint Grúziát és Moldovát mint további csatlakozó országokat is figyelembe vesszük, akkor összesen 257 milliárd eurót kapnának. Egyszerűbben fogalmazva ez azt jelenti, hogy csak Ukrajnának a teljes uniós költségvetés mintegy 15 százalékára lenne szüksége

– mondta, majd hozzátette, hogy a mezőgazdasági támogatások területén is a költségvetés közel egyharmadát követelhetnék az ukránok. Az EU kohéziós kasszájából továbbá  61 milliárdot kellene Ukrajnának adni, miután az egy főre jutó GDP-vel az ország Algéria vagy Srí Lanka szintjén van, tehát az uniós átlag körülbelül tizedénél – jelezte.

A jobboldali képviselő a Financial Times kutatására hivatkozva megjegyezte, hogy Csehország, Észtország, Litvánia, Szlovénia, Ciprus és Málta például ezután már nem kapna kohéziós forrásokat, hiszen uniós szinten – papíron – már túl magas GDP-vel rendelkeznének.

Borítókép: Az ukrán elnöki sajtószolgálat által közreadott képen Josep Borrellt, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét (jobbra) fogadja Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben 2023. október elsején. (Fotó: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat)