–Súlyos biztonsági kihívásokkal néz szembe ma Európa, a helyzet hatékony kezeléséhez pedig a magyar külpolitika szuverenitásának fenntartására, a nemzeti érdek érvényesítésére van szükség minden külső nyomásgyakorlás ellenére is – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Országgyűlés külügyi bizottságának hétfői meghallgatásán.
A tárcavezető arról számolt be, hogy Európa ma van a legrosszabb biztonsági helyzetben a hidegháború lezárása óta, a kontinensen és annak a közvetlen szomszédságában is háború dúl, mindezt pedig tetézi az immár nyolc éve tartó migrációs válság.
Tehát ebben a biztonsági kontextusban kell a magyar külpolitikai stratégiát sikerre vinni, amelynek a szuverenitásából jottányit sem engedtünk az elmúlt időszakban, és nem fogunk a jövőben sem (…) Ezen külpolitika legfontosabb célja és kötelessége, hogy az ország fizikai és gazdasági biztonságát garantálja
– szögezte le. A három legfőbb biztonsági kihívás közül először is az ukrajnai fegyveres konfliktust említette, és arról számolt be, hogy az európai stratégia egyértelműen megbukott, Oroszországot nem sikerült térdre kényszeríteni, nem került közelebb a béke, ugyanakkor az elrendelt intézkedések súlyosan ártottak a tagállamok versenyképességének.
Ennek ellenére a mai napig azt látjuk, hogy a béke szándéka helyett fegyverek érkeznek térségünkbe
– figyelmeztetett. Majd hozzátette, hogy tévednek, akik azt állítják, hogy a harctéren van a megoldás, mivel ott kizárólag halottak vannak és pusztítás, illetve azoknak sincs igazuk, akik szerint a harctéri fejlemények közelebb visznek majd a békéhez.
Mindent meg kell tenni a békéért
Üdvözölte, hogy a NATO-tagok többsége felelősségteljes magatartást tanúsított azzal, hogy érvényben maradt az előző heti külügyminiszteri találkozón az a döntés, amelynek értelmében mindent meg kell tenni a közvetlen konfrontáció elkerülése érdekében Oroszországgal, mivel ez a harmadik világháború kirobbanásának kockázatával járhatna. Illetve tudatta, hogy a Kijev számára megfogalmazott reformjavaslatokba magyar kezdeményezésre az is belekerült, hogy tiszteletben kell tartani a nemzeti kisebbségek jogait.
Emlékeztetett, hogy az ukrán kormány minden eddigi ígérete üresnek bizonyult ezen a téren, miközben Magyarországnak egyértelmű elvárása a 2015 előtti állapot visszaállítása az ukrajnai kisebbségi jogokat illetően.
A terrorellenes művelet az egész világ érdeke
Szijjártó Péter ezután kitért a közel-keleti helyzetre, és hangsúlyozta, hogy annak eredője az Izrael ellen elkövetett brutális merényletsorozat, amelyre válaszul terrorellenes művelet indult, ennek sikere pedig az egész világnak érdeke.
Rámutatott: elejét kell venni az államközi háború kirobbanásának, a térségben ugyanis ez beláthatatlan következményekkel járna, ezért a nemzetközi közösségnek felelősségteljesen kell viselkednie, hogy így legalább a remény megmaradjon az Ábrahám-megállapodások szellemiségéhez való visszatérésre. Fontos magyar szempontként hozta fel, hogy meg kell óvni a civilek életét, az európai biztonság szempontjából kulcsfontosságú Egyiptom stabilitását fenn kell tartani, és minél előbb szabadon kell az összes túszt bocsátani.
Leszögezte, hogy a konfliktus kitörésekor gyorsan sikerült hazajuttatni az Izraelben rekedt magyarokat, a Gázai övezetben tartózkodó tizenöt állampolgár közül tizennégyet kimenekítettek, csak azt nem, aki maradni kívánt. Továbbá a Hamász által elrabolt öt, magyar állampolgárságú személy közül hármat már elengedtek, két, fogságban lévő férfiről tudni még, és az ő kiszabadításukon is dolgozik a kormány.
